Új Ptk – Ügyvezetői felelősség

Kedves Partnereink!

Mivel a vezető tisztségviselőket érintő felelősségi szabályoknak több vetülete is van, ezért a köztudatban jelentősen keverednek ezek. Ahhoz, hogy az ügyvezető tisztában legyen a tevékenységével járó kockázatokkal, a szabályokat ismernie kell.

Az új Ptk. Harmadik Könyv – A JOGI SZEMÉLYEK szabályai között találjuk meg a jogi személyek vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályokat. A vezető tisztségviselő feladata a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe.
3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése]
(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
Ezzel kapcsolatosan a vezető tisztségviselő felelőssége a társaság jogi megközelítés alapján:
3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Az új Ptk. Hatodik Könyv - KÖTELMI JOG részében a felelősségi szabály a következő:
6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért]
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Az ügyvezetőre a fenti két felelősségi szabályt kell megfelelően alkalmazni. Látható, hogy az ügyvezetőt két, egymástól jól elkülöníthető felelősség érinti.

Az ügyvezető az ügyvezetői tevékenységi körében tartozó döntései során – ha azokkal az általa vezetett társaságnak kárt okoz – akkor a társasággal szemben tartozik felelősséggel. A társaságot a tagok gyülekezete, azaz a taggyűlés személyesíti meg, s ő dönthet (szankcionálhat) a határozathozatali eljárásában az ügyvezetővel szemben.

Amennyiben a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt (tehát nem az általa vezetett társaságnak), akkor a károsult kártérítést követelhet a

• társaságtól és
• annak ügyvezetésétől.

A harmadik személynek okozott kár miatt a társaság és az ügyvezető egyetemlegesen felel az okozott kárért. Ekkor az általános kártérítési szabályok lesznek az irányadóak, amelyet a szerződésen kívüli kártérítés szabályai között találunk meg.

A fenti két felelősségi, illetve kártérítési szabályaihoz a munkatörvénykönyve bizonyos előírásait is figyelembe kell venni akkor, ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a tevékenységét.

A kkv szektorban gyakori, hogy a tulajdonos és az ügyvezetés személyében azonos, vagy közeli hozzátartozóknak számító személyek is érintettek. Ezeknél a vállalkozásoknál a feladatok és döntéshozatali mechanizmusok – általában – sincsenek elkülönítve, külön személyekhez kötve. A felelősség kérdése ezeknél a jogi személyeknél inkább a harmadik személyek felé okozott károkkal kapcsolatban értelmezhető, de az ilyen károkozásnál a magánszemély ügyvezetői felelőssége a kármegosztás következtében akár korlátozatlan is lehet.

Az új Ptk. felelősségi szabályait a bírósági ítéletek fogják pontosítani, illetve a helyes értelmezést meghatározni. Mindennek ellenére egyetlen felelős vállalkozó sem teheti meg, hogy ne alakítsa úgy szerződésen belül és szerződésen kívüli kapcsolati rendszerét, szervezeti struktúráját, döntéshozatali mechanizmusát, hogy nem veszi figyelembe a felelősségi szabályokat.

A vállalkozások, a tulajdonosok és az ügyvezetés felelősségi kérdéseinek összetettsége és bonyolultsága miatt minden vállalkozás számára ajánlott– függetlenül annak nagyságától és tulajdonosi struktúrájától - a tulajdonosi és ügyvezetői feladatok és döntéshozatali mechanizmus minél mélyebb szabályozása. Ehhez azonban mindenképpen a jogszabályi háttér megismerése és szakemberek segítsége szükséges.

Irodánk magasan kvalifikált, a cégjogi és gazdasági ügyekre specializálódott jogi háttérrel dolgozik együtt, akiknek szolgáltatásait szívesen ajánljuk ezekhez a kérdésekhez is.
Az ügyvezetői felelősségből eredő kártérítési kötelezettségek kockázatának minimalizálásához már léteznek biztosítási konstrukciók. Ilyen jellegű kapcsolatrendszerrel is rendelkezik irodánk, amelyet szívesen ajánlunk.

Budapest, 2014. szeptember 24.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


 
 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 760_file1_14-09-24-uj-ptk--ugyvezetoi-felelosseg.doc

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.