Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül befogadásra, amely nem volt kimenő számlaként lejelentve. Az ellenőrzési kör kiegészült azokkal a cégekkel is, amelyek kényszertörlés alatt álló vállalkozásoktól fogadnak be számlákat!
A NAV már 2018. novemberében adott ki tájékoztatót a partnerkapcsolatok ellenőrzésére vonatkozóan. Nyomatékosításként 2019. január 21-én ismét megjelent ebben a témában egy NAV-közlemény. Ha a NAV ilyen gyakorisággal szól az adózókhoz, akkor arra tényleg oda kell(ene) a vállalkozói oldalnak figyelnie
„A NAV megyei és fővárosi igazgatóságai január 21-től kockázatelemzés alapján ellenőriznek olyan, online számlaadat-szolgáltatásra kötelezett adózókat, akik a kontrolladatok szerint nem teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket a 100 ezer forint feletti áfa-tartalmú értékesítésekről.
Első körben az a mintegy másfélezer vállalkozás számíthat biztosan a revizorok fokozott érdeklődésére, amelyiknél a tételesáfa-kontrolladatok szerint 1 millió forint feletti az áfa-eltérés vagy belföldi beszerzését jelentős részben kényszertörlés alatt álló adózókkal bonyolította.”
Ahogy az adóhatósági közleményből is látszik a NAV a kontrollok alapján könnyedén kis tudja szűrni azokat a cégeket is, ahol a szállítónál megindult egy kényszertörlési eljárás, de ettől a partnertől számla került a könyvelésbe, illetve levonásba.
Felmerülhet a kérdés: mennyiben van ráhatása egy vállalkozónak arra, hogy az üzleti partnerei az adózási kérdésekben a jogszabályoknak megfelelően járjanak el?
Ez az adóhatóságot – a kialakult gyakorlatot és hozzáállásból látva, valahol viszont teljesen jogosan az adóbeszedés és jogtalan visszaigénylés meggátolására tett erőfeszítések okán – nem igazán érdekli. Ők úgy vélekednek, hogy a „féllábas” tételeket ki kell szűrni, tehát ha az adó nincs az egyik oldalon bevallva, megfizetve, akkor a másik oldalon a levonási gyakorlatot meg kell vizsgálni.
Tehát, a vállalkozásoknak oda kell figyelniük a számukra számlát kiállítók cégjogi státuszára is. A kényszertörlési eljárás cégbíróság részéről történő megindításáról – sok esetben a saját ügyeire nem kelően odafigyelő vállalkozás sem tudja, hogy kényszertörlési eljárás alá került. De van olyan eset is, ahol tudják, hogy ilyen eljárás alá került a cég, de a futó szerződést, projektet be szeretné fejezni.
Igen ám, de a kényszertörlésre vonatkozó szabályok szerint [Lsd. Ctv. 116. § (3) bekezdés] üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet a cég. Így tehát jogszerűen számlát sem is állíthatna ki! Ennek a logikának az egyenes következménye, hogy ha a cég működése (számlázása) jogszabályba ütközik, akkor az az ügylet valójában semmis. Így viszont az általa kiállított számlából sem lenne szabad az áfá-t levonásba helyezni, illetve azt költségként elszámolni …
No azért nem eszik ennyire forrón a kását!
Egyrészről a kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye, amely akár meg is semmisítheti ezt az állapotot.
Másrészről pedig az adózás rendjének egyik alapelve is kimondja [Lsd.: Art. [3. § (1)], hogy
Minden vállalkozó nyugodt működési feltételeinek biztosításához célszerű a partnerek folyamatos és körültekintő ellenőrzése. Erre ma már számtalan – sok esetben ingyenes - módszer áll rendelkezésre:
Abban az esetben azonban, ha mégis kiderülne utólag a partnernél, annak működésével kapcsolatosan valamilyen probléma, mindenképpen az adójogban és eljárási kérdésekben jártas szakember (adószakértő, okleveles adószakértő, adójogász) segítségét célszerű igénybe venni.