Az adózás rendjéről szóló jogszabályok arra késztetik az adóalanyokat, hogy tudatosan viszonyuljanak az adóellenőzésekhez. Legjobb ebben szakember segítségét kérni, nehogy egy helytelen mondat, nem megfelelő dokumentum a későbbiekben visszafordíthatatlan következményekkel járjon.
Az elmúlt 30 év „adózási kultúrája” után ez a változás biztosan sok vállalkozásnak – és vélhetően szakembernek is – nehézséget, esetleg kellemetlen meglepetést fog okozni.
Az új szemlélet és gyakorlat kialakításához az alábbiakban szeretnék megosztani egy cikk-részletet az Irányadó Magazin 2017. decemberi számából. A szerző - Kiss-Orosz László, akinek megfogalmazott küldetése: „segítsem és megvédjem az ügyfeleimet, a vállalkozásokat az adóellenőrzések buktatóitól és azok hátrányos hatásaitól.” (http://kiss-oroszlaszlo.hu)
„A 2018. 01. 01-jétől érvénybe lépő jogszabályok szerint a fellebbezések, bírósági keresetek és a Kúria felé benyújtandó keresetek esetében már nem lehet olyan új bizonyítékokkal előállni, melyekkel az adózó a jegyzőkönyv készítése során már rendelkezett vagy azzal rendelkeznie kellett volna. Ha mégis ilyen bizonyítékokkal áll elő az adóz, akkor a bíróság dönt arról, hogy foglalkozik-e az üggyel vagy sem Nemleges döntés ellen nincs fellebbezési lehetőség. Vagy a revizori megállapítások kivédésére a jegyzőkönyv kézhezvétele után 15 nap áll rendelkezésre. Ezen határidőn belül kellene beszerezni az esetlegesen évekig tartó vizsgálat alatt a revizorok által összeszedett bizonyítékokkal szemben kifogásainkat és ellenbizonyítási dokumentumainkat, nyilatkozatainkat. Ez a 15 nap erre nagyon kevés lesz, ezért létérdeke lesz minden adózónak és az őt képviselő személyeknek az, hogy időben információkat szerezzenek a negatív megállapítások lehetőségéről. Erre csak az iratbetekintések fognak lehetőséget biztosítani, mert a revizorok a várható megállapításaikról a jegyzőkönyv kelte előtt a – jelenlegi gyakorlatuk alapján – nem adnak ki információkat.”
Ezek az esetek akkor lehetnek majd érdekesek, ha egy ellenőrzéshez kapcsolódik egy, a cég valamely partnerének (vevő vagy szállító) a vizsgálata is, amelyről az eredendően ellenőrzött vállalkozás nem tud semmit. Ő csak az ellenőrzés végén született jegyzőkönyvből fogja megtudni, hogy mely partnerének vizsgálata során találtak esetleg olyan tényeket, vélelmeket, amely rá nézve negatív hatással lehet. Ilyen lehet például, hogy valamely szállítója nem rendelkezett az általa „nyújtott” szolgáltatáshoz megfelelő eszközökkel, s ezért az ellenőrzés fiktív ügyletnek minősíti a szolgáltatást, s így az abban szereplő áfa levonását, illetve a szolgáltatás költségkénti elszámolását jogtalannak ítéli. E vélelem ellenkezőjét kell majd az észrevételre fennálló 15 napon belül bizonyítani. Ehhez szükséges lehet már az ellenőrzés közben iratbetekintést is kérni a partner vizsgálatának állásáról, annak eredményéről.
A szakma már látja, hogy ezzel a változással egyre fontosabb lesz – sok esetben a könyvelő tevékenységén túl is – adótanácsadó, adószakértő igénybevétele is!
Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...
Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere
A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...