Új munkatörvénykönyv – 9 – Szabadságkiadás

Kedves Partnereink!

(Rendes) szabadság

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Munkában töltött időnek minősül a szabadság megállapítása tekintetében
a)    a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b)     a szabadság,
c)    a szülési szabadság,
d)    a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e)    a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f)    a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g)    a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

Pótszabadság
A munkavállalónak – életkor alapján
a)    huszonötödik életévétől egy,
b)    huszonnyolcadik életévétől kettő,
c)    harmincegyedik életévétől három,
d)    harmincharmadik életévétől négy,
e)    harmincötödik életévétől öt,
f)    harminchetedik életévétől hat,
g)    harminckilencedik életévétől hét,
h)    negyvenegyedik életévétől nyolc,
i)    negyvenharmadik életévétől kilenc,
j)    negyvenötödik életévétől tíz -  munkanap pótszabadság jár.
A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben jelzett életkort betölti.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb – ún. gyermekek utáni
a)    egy gyermeke után kettő,

b)    két gyermeke után négy,
c)    kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, akkor a gyermekek utáni pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Az apának gyermeke születésekor, a születést követő második hónap végéig, öt, iker gyermekek esetén hét munkanap pótszabadság jár. Ezt kérése szerint időpontban kell kiadni.

A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.


Szabadság kiadása


A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A szabadságot megváltani nem lehet! (Ettől eltérni nem lehet!) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ez alól csak két kivétel lehet
a)    ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
b)    ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a fent meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

Kivételes fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a)    a munkáltató a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b)    a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c)    kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
A munkáltató - a felek megállapodása alapján – az alap és pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

Budapest, 2012. augusztus 07.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum Kft vezetője és tulajdonosa, Dr.Sallai Csilla, a könyvelő-könyvvizsgáló szakma hazai elismert vezetője, a Könyvvizsgáló Kamara Könyvelői Tagozatának elnök asszonya, a könyvelők ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...