Új munkatörvénykönyv – 5 – Felmondás

Kedves Partnereink!

Felmondási idő

Az új Mtk a felmondási idő minimumát továbbra is 30 napban szabályozza, s a munkáltatónál munkaviszonyban töltött napok utáni további napok száma sem változott azzal, hogy a felek legfeljebb hat havi felmondási időben állapodhatnak meg.

A felmondási idő számítása szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (kivéve: szülési szabadság, gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett szabadság, és a tényleges öntkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát).
A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.

A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.


Felmentési idő

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.
A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be.


Végkielégítés

A végkielégítés mértéke alapesetben nem változott, a jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában fennálljon a végkielégítéshez szükséges munkaviszony, illetve annak a szükséges hossza.

A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egy havi,
b) legalább öt év esetén két havi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négy havi,
e) legalább húsz év esetén öt havi,
f) legalább huszonöt év esetén hat havi
távolléti díj összege.

A végkielégítésnek a
a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egy havi,
b) c)-d) pontban meghatározott mértéke két havi,
c) e)-f) pontban meghatározott mértéke három havi
távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A felmondási idő, a felmentési idő és a végkielégítés idejének és az arra járó javadalmazásnak a kiszámításához mindenképpen célszerű a bérszámfejtőnek, a humánelőforrással foglalkozó szakembernek vagy a munkaügyi kérdésekben is jártas jogásznak a tanácsát kikérni.
Irodánk az előbb felsorolt mindhárom szakmai hátérrel áll az ügyfelei rendelkezésére.


Budapest, 2012. július 23.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 12-07-23_munkatvk-5.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.