Kedves Partnereink!
Munkaviszony kezdete
Az eddigi szabályozás szerint a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.
Az új szabályozás szerint a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ez alatt az időszak alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.
A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei
Eddig a következő elemek voltak kötelező jelleggel előírva a felekre vonatkozóan:
Felek neve, illetve megnevezése, és a munkaviszony szempontjából lényeges adatai.
A munkavállaló: személyi alapbére; munkaköre; munkavégzés helye.
Az új szabályozás szerint a munkaszerződés kötelező adattartalma a következő:
A felek neve és alapvető adatai.
A munkavállaló: alapbére; munkaköre.
A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.
Próbaidő
Eddig a munkaszerződésben kiköthető próbaidő időtartama 30 nap. 30 napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. 30 napnál hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.
Az új Mtk. szerint a 3 hónapos próbaidőnél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt — legfeljebb egy alkalommal — meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. Kollektív szerződés legfeljebb 6 hónapos próbaidőt állapíthat meg.
A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül –a munkaviszonyt megszüntetheti.
Tájékoztatási kötelezettség
Az eddig a munkaszerződés megkötésekor a munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles volt tájékoztatni a munkavállalót 30 napon belül írásban bizonyos dolgokról
- a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről,
- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, üzemi tanács (központi üzemi tanács) működéséről.
Az új Mtk. szerint a tájékoztatási kötelezettség már 15 napon belül áll fenn, s új eleme a tájékoztatásnak
- a munkabérről való elszámolás módja,
- a munkabérfizetés gyakorisága,
- a kifizetés napja.
Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség — a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó tájékoztatást kivéve —, ha a munkaszerződés alapján
a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy
b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.
A munkaviszony létesítése előtt célszerű a bérszámfejtő, a humánpolitikai szakember vagy munkajogban jártas ügyvéd tanácsait kikérni.
Budapest, 2012. július 16.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...