Kedves Partnereink!
Talán már minden érintett számára világos a reklámadó működési rendszere. A reklámadó törvény szerint az adót a reklámot közzétevőknek kell fizetni – 2015. július 5-től 100 millió forint adóalap felett – és erről nyilatkozatot kell adni a reklámot megrendelőknek. A nyilatkozat kétféle lehet:
Ha a reklámot megrendelő nem kapott nyilatkozatot a reklám közzétevőtől, akkor a havi beérkezett reklámköltség 2,5 millió forint feletti része alapján neki kell a reklámadót fizetnie. (Az adókulcs jelenleg 5%-os.)
A reklámadó többszöri módosítása következtében 2015. január 1-től a reklám megrendelőinek már nem kell adót fizetnie akkor sem, ha nem kapnak nyilatkozatot a közzétevőtől – de csak akkor, ha bejelentik az adóhivatalnak, kitől és milyen összegekben rendeltek meg reklámot (Ezzel viszont a NAV már tudja, hogy kinek és mennyi adót kellene fizetni.)
A reklámadóról szóló 2014.évi XXII. törvény 2017. január 1-től hatályos módosítása két nagyon súlyos jogkövetkezményt tartalmaz.
1) Ha a reklámot közzétevő a NAV felé történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a NAV – a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett – első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A mulasztás ismételt megállapítása esetén az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki. (30 millió forint).
2) A reklámot közzétevőt – ha az nem szerepelnek NAV honlapján közzétett adatbázisban akkor, amikor tőle a reklámot megrendelik, és nem ad még kérésre sem nyilatkozatot - a megrendelője, azaz a közzétetelt megrendelő adóalany bejelentheti az adóhatóságnál.
Ez után a NAV felhívja a közzétevőt a nyilatkozat NAV felé történő teljesítésére. Ezt a nyilatkozatot a felhívást követő 8 napon belül pótolni kell, ellenkező esetben a NAV 500 eFt mulasztási bírságot ró ki a közzétevőre. További jogkövetkezmény: ha a reklámot közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor a NAV 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
A súlyos szankciókra azonban nem csak – törvénymódosításban megcélzott vállalkozások – számolhatnak a nyilatkozatadás elmulasztása esetén, hanem bárki, aki nem szerepel a NAV nyilvántartásában és nem ad nyilatkozatot, még kérésre sem.
A témával kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet az 5percadó szakmai cikkére:
http://5percado.hu/sulyos-jogkovetkezmenyek-reklamadoban/
Budapest, 2016. július 20.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...