Reklámadó változások 2016.07.01-től

Kedves Partnereink!

 

Talán már minden érintett számára világos a reklámadó működési rendszere. A reklámadó törvény szerint az adót a reklámot közzétevőknek kell fizetni – 2015. július 5-től 100 millió forint adóalap felett – és erről nyilatkozatot kell adni a reklámot megrendelőknek. A nyilatkozat kétféle lehet:

  • vagy kötelezett a közzétevő a reklámadó fizetésre
  • vagy nem kötelezett a közzétevő a reklámadó fizetésére.

Ha a reklámot megrendelő nem kapott nyilatkozatot a reklám közzétevőtől, akkor a havi beérkezett reklámköltség 2,5 millió forint feletti része alapján neki kell a reklámadót fizetnie.  (Az adókulcs jelenleg 5%-os.)

 

A reklámadó többszöri módosítása következtében 2015. január 1-től a reklám megrendelőinek már nem kell adót fizetnie akkor sem, ha nem kapnak nyilatkozatot a közzétevőtől – de csak akkor, ha bejelentik az adóhivatalnak, kitől és milyen összegekben rendeltek meg reklámot (Ezzel viszont a NAV már tudja, hogy kinek és mennyi adót kellene fizetni.)

 

A reklámadóról szóló 2014.évi XXII. törvény 2017. január 1-től hatályos módosítása két nagyon súlyos jogkövetkezményt tartalmaz.

 

1) Ha a  reklámot közzétevő a NAV felé történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a NAV – a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett – első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A mulasztás ismételt megállapítása esetén az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki. (30 millió forint).

 

2) A reklámot közzétevőt – ha az nem szerepelnek NAV honlapján közzétett adatbázisban akkor, amikor tőle a reklámot megrendelik, és nem ad még kérésre sem nyilatkozatot - a megrendelője, azaz a közzétetelt megrendelő adóalany bejelentheti az adóhatóságnál.

Ez után a NAV felhívja a közzétevőt a nyilatkozat NAV felé történő teljesítésére. Ezt a nyilatkozatot a felhívást követő 8 napon belül pótolni kell, ellenkező esetben a NAV 500 eFt mulasztási bírságot ró ki a közzétevőre. További jogkövetkezmény: ha a reklámot közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor a NAV 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.

 

A súlyos szankciókra azonban nem csak – törvénymódosításban megcélzott vállalkozások – számolhatnak a nyilatkozatadás elmulasztása esetén, hanem bárki, aki nem szerepel a NAV nyilvántartásában és nem ad nyilatkozatot, még kérésre sem.

 

A témával kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet az 5percadó szakmai cikkére:

 

http://5percado.hu/sulyos-jogkovetkezmenyek-reklamadoban/

 

Budapest, 2016. július 20.

 

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...