Kedves Partnereink!
A munkabérből történő letiltással kapcsolatos szabályokat az ún. Munkatörvénykönyve [2012. évi. I. törvény] tartalmazza. Az alábbiakban a törvény, illetve az Önadózó 2012/11 számában megjelent szakcikk alapján tájékoztatjuk Önöket.
A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkáltató a levonási kötelezettsége megszegése esetén a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
A munkáltató az alábbi végrehajtó határozatok alapján köteles a levonást a munkabérre teljesíteni:
• bíróság végrehajtási lap helyett kibocsátott letiltó végzése,
• bíróság végrehajtási záradék helyett kibocsátott letiltó végzése,
• bíróság közvetlen felhívást tartalmazó határozata,
• végrehajtói letiltás,
• munkabér letiltási rendelvény,
• az adóhatóság felhívása.
A munkáltató köteles a korábbi munkáltató által kiállított tartozásigazolást a leendő munkavállalótól bekérni, a munkavállaló köteles a tartozásigazolást a munkába állása előtt az új munkáltatónak átadni. A tartozásigazolás hiánya nem akadálya a munkaviszony létesítésének, de a munkáltató kezesi felelőssége fennáll a levonni elmulasztott összeg erejéig, ha a munkavállalót tartozásigazolás nélkül alkalmazza. Ezért, ha a munkavállaló a tartozásigazolást nem adja át, ennek ténye írásban is kerüljön rögzítésre.
A munkáltatónak az alábbi feladatai vannak a letiltással kapcsolatosan
1. A munkáltató köteles - legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon - visszaigazolni a letiltás kibocsátója felé, hogy
• milyen összegű átlagkeresetre vette számításba letiltást,
• mi az első levonás időpontja,
• mekkora a havonként levonható munkabérrész összege.
2. Értesíteni az adóst a letiltásról.
3. Intézkedni, hogy a munkabér esedékessé válásakor a letiltott összeget
• a munkabérből vonják le, és
• fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg
• kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
4. Ha a letiltás foganatosításának akadálya van, erről kell értesítenie a letiltást kibocsátó szervet.
Ha egy azon munkavállalónak több jogcímen is letiltást kell foganatosítani, akkor adott a törvény által meghatározott sorrendet kell betartani.
1. gyermektartásdíj,
2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (Vht. 65. és 66. §),
4. a büntető és a büntetés végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jog igény kivételével),
5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
6. egyéb követelés (pl. hiteltartozás, közüzemi díjak)
7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
Gyakran merül fel a kérdés, hogy mely jövedelmeket kell figyelembe venni a levonási kötelezettség megállapításánál. Gyakorlatilag szinte minden jövedelem beleszámít, azaz:
• az átlagkeresetbe beszámító mindene juttatás,
• a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összegre,
• a végkielégítésre,
• a jutalom (Vht. 65 §. (4) bekezdés).
A munkavállaló nettó munkabérének legfeljebb 33 %-a vonható letiltás alá. Legfeljebb 50 %-ot lehet levonni, ha a követelés:
• tartásdíj,
• az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
• jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás fejében (Vht. 65. § (2) bekezdés).
A munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor igazolást kiállítani arról, hogy a munkabérből
• milyen tartozásokat,
• milyen határozat vagy jogszabály alapján,
• kinek a részére
kell levonni. Ki kell adni, abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérét nem terheli levonás, úgy erről is kifejezetten nyilatkozni kell.
A végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.
Ha a munkáltató a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít 500.000,- Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
Ha a munkáltató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, rendbírság kiszabása esetén egyidejűleg annak vezetőjével, intézkedésre jogosult tagjával szemben is kiszabható rendbírság.
A fentiekből is látszik, hogy a munkáltató felelőssége igen komoly. Ezért célszerű letiltással kapcsolatos kérdésekben a bérszámfejtővel vagy munkajogásszal konzultálni. Amennyiben ilyen jellegű kérdések merülnek fel, munkatársainkkal és a velünk szoros szakmai együttműködésben álló specialisták készséggel állunk rendelkezésre.
Budapest, 2013. február 18.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
20 éve dolgozom Dr.Sallai Csillával és a cégével, az alábbi tapasztalataimról tudok röviden beszámolni, a Stallum Kft-t az alábbiakban tudnám röviden jellemezni.
Sallai Csilla varázslatos személyisége és ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...