Kedves Partnereink!
Az új Ptk [a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény] 2014. március 15-én lépett életbe. Az életbelépéssel kapcsolatosan az átmeneti rendelkezéseket a 2013. évi CLXXVII. törvény tartalmazza.
Ennek egyik előírása szerint az új Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni. Erről a társaság legfőbb szerve határozatot hoz, s ezt be kell a cégbírósághoz nyújtani. Ezt azonban csak a cég jogi képviselője (ügyvédje) tudja megtenni.
Amennyiben az új Ptk életbelépése óta nem kellett a létesítő okiratot módosítani, akkor
köteles az új Ptk rendelkezéseit alkalmazni.
Ezen időpontokat követően a létesítő okirat nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést!
A létesítő okiratot az új Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy
Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból (is) módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.
Ha csak az Új Ptk-ra való átállás miatt történik meg a módosítás, akkor az Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani. Ügyvédi munkadíj természetesen akkor is van.
Egyéb cégadatot is érintő változás esetén van illeték és közzétételi díj!
Tehát: felhívjuk figyelmüket, hogy a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak 2015. március 15. napjáig
Azokra a cégekre, amelyek a fentiekben részletezett kötelességeinek határidőn túl tesz eleget, szankció vár.
Annak ellenére, hogy e két társasági formára vonatkozó előírások viszonylag kevés változtatással kerültek át a Gt.-ből az új Ptk.-ba, azonban sok jogértelmezési kérdéssel kell a tulajdonosoknak is szembenézni. A kötelező változtatásokon kívül célszerű - az új Ptk diszpozitív jellegét kihasználva - minden tulajdonos érdekeit a legjobban figyelembe véve a tagok egymás közötti viszonyait szabályozni.
Célszerű a már most, a határidőt jóval megelőzően jogi szakemberhez fordulni.
Irodánk felkészült jogi háttér támogatásával működik, amelyet szívesen tudunk ajánlani.
Budapest, 2015. január 21.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„A Stallum Kft vezetője és tulajdonosa, Dr.Sallai Csilla, a könyvelő-könyvvizsgáló szakma hazai elismert vezetője, a Könyvvizsgáló Kamara Könyvelői Tagozatának elnök asszonya, a könyvelők ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...