Kedves Partnereink!
A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól a 2010. évi XC. törvény rendelkezik. Szíves figyelmükbe ajánljuk a NAV által a napokban közzétett tájékoztatót, mely segítséget nyújt a jogszabályban foglaltak megismeréséhez és értelmezéséhez.
A háztartási munka adózási szabályai
2020
A háztartási munka szabályairól az Egptv.[1] rendelkezik. Ez a tájékoztató a jogszabályi előírások megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.
Az információs füzet tartalma:
1. Mi a háztartási munka?
2. Bejelentés
2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?
2.2. A bejelentés módja
2.2.1. Elektronikus bejelentés
2.2.2. Telefonos bejelentés
2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása
3. Regisztrációs díj
3.1. A regisztrációs díj megfizetése
4. Adó- és járulékfizetés, bevallás
4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat?
4.2. Mikor kell megfizetni az adót és a járulékokat?
4.3. Bevallás
5. Munkáltatói igazolás
6. Mulasztási bírság
1. Mi a háztartási munka?
A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatási forma, ami kizárólag természetes személyek között jöhet létre.
Háztartási munka: egy természetes személynek és a vele egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozói számára a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek:
Nem háztartási munka az, ha:
Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.
Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.
Adórendszeren kívüli kereset: az a járandóság, amit a foglalkoztató a háztartási munka ellenértékeként fizet a háztartási alkalmazottnak.
2. Bejelentés
2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?
Háztartási alkalmazott foglalkoztatásakor a foglalkoztató köteles bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt a következő adatokat:
2.2. A bejelentés módja
A foglalkoztató a bejelentést:
Fontos!
A bejelentés papíron, postán vagy személyesen nem nyújtható be.
2.2.1. Elektronikus bejelentés
A foglalkoztatónak az elektronikus bejelentéshez ügyfélkapuval kell rendelkeznie, melyhez előzetes regisztráció szükséges.[2]
2.2.2. Telefonos bejelentés
A foglalkoztató a háztartási alkalmazottat telefonon a 185-ös szám hívásával jelentheti be az országos telefonos ügyfélszolgálaton. A bejelentéshez meg kell adni a foglalkoztató adóazonosító jelét.
Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg.
2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása
A havi bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik.
A bejelentést több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben a bejelentés időszakánál meg kell jelölni az érintett időszak kezdetét és végét.
Ha a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni az új időszakra is. Például a foglalkoztató 2020. január 24-én háztartási alkalmazottat foglalkoztat, majd ugyanezt a személyt 2020. február 20-án is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentést mind január, mind február hónapban teljesítenie kell.
Ha a foglalkoztató több havi foglalkoztatásra jelentette be a háztartási alkalmazottat, akkor február hónapra nem kell megismételni a bejelentést.
A NAV-hoz benyújtott bejelentést az azt követő 24 órán belül lehet módosítani és visszavonni a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása miatt.
A bejelentést, illetve annak módosítását és visszavonását elektronikusan a 20T1043H jelű adatlapon lehet teljesíteni, amit számítógépen kell kitölteni, és az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV-hoz. Az elektronikus adatlap kizárólag a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) tölthető le.
A NAV honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig kövesse figyelemmel, és az adatlap legfrissebb verzióját használja!
3. Regisztrációs díj
A foglalkoztatónak az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentés alapján háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napot dolgozott a háztartási alkalmazott a foglalkoztatónál.
Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelentette be, akkor a regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie.
Például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon, a másik pedig egész hónapban foglalkoztatja, ezért mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat. A havi regisztrációs díj nem jár vissza, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését az azt követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza.
A regisztrációs díj megfizetésével társadalombiztosítási ellátás nem jár, a háztartási alkalmazott a Tbj.[3]3 alapján nem minősül biztosítottnak. Ezen a jogcímen tehát a háztartási alkalmazott térítésmentes egészségügyi szolgáltatást sem vehet igénybe.
3.1. A regisztrációs díj megfizetése
A foglalkoztatónak a havi 1000 forint regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára (10032000-01076215) kell megfizetnie készpénzzel, vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés hónapját követő hónap 12. napjáig.
4. Adó- és járulékfizetés, bevallás
4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékot?
Foglalkoztató: Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, akkor nem kell utána adót és járulékot fizetnie.
Háztartási alkalmazott: A háztartási alkalmazottnak az adórendszeren kívüli kereset után akkor sem kell adót és járulékot fizetnie, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazott bejelentését elmulasztotta.
4.2. Mikor kell megfizetni az adót és a járulékot?
Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, akkor a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv.[4], a Tbj. és a Szocho tv.[5] rendelkezései szerint meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás). Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot is a foglalkoztató fizeti meg.[6]
4.3. Bevallás
Az adórendszeren kívüli keresetet nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak. A háztartási munkával kapcsolatban tehát a foglalkoztatónak nem kell ’08-as bevallást benyújtania, illetve a háztartási alkalmazottnak sem kell az adórendszeren kívüli bevételét a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetnie.
5. Munkáltatói igazolás
A háztartási alkalmazott igazolást kérhet a foglalkoztatótól adórendszeren kívüli keresetéről, annak megszerzésekor.
Ha a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.
A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.
Az igazolásminta („Igazolás a háztartási alkalmazottat megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről”) a NAV honlapjáról letölthető a „Letöltések–egyéb > Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” elérési útvonalon keresztül.
6. Mulasztási bírság
A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a 2. pont szerinti bejelentést, és a 3. pont szerinti regisztrációs díj megfizetését elmulasztja.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény I. Fejezete
[2] Az ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatosan a www.mo.hu honlapon részletes információs található
[3] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.).
[4] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.).
[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.
[6] 2010. évi XC. törvény 2. § (4) bekezdés.
Forrás: http://80.249.172.48/search/keywordsearch?query=kert%C3%A9sz&honap=2020_10
Budapest, 2020. október 21.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„Már 20éve dolgozom együtt Dr Sallai Csillával, akitől sokat tanultam, segítőkészsége ebben a szakmában megfizethetetlen, amit most itt nyilvánosan is szeretnék megköszönni. Emberi hozzáállása, ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...