Bevásárló könyvecskék

Bevásárló könyvecskék

Ma hitelkártyával járunk vásárolni, de anno a Nagys’asszony a cselédet bevásárló-könyvvel küldte az üzletbe.



Egy-egy ilyen bevásárló-könyv néha több évtizednyi életet is felnyit az olvasó előtt. A képen látható bevásárló-könyvecske a 30-as évekből származik s Budapesten található, de a rajta szereplő vállalkozás történetét a Chicagói krónika c. heti kiadványból ismerhettük meg.

„A család és a cég neve Bende, már hosszú évek óta közismert, nem csak Amerikában, hanem nyugodtan mondhatjuk az egész világon. A híres Bende féle Téli szalámit szinte minden magyar származású ember ismeri, a cég Bende Inc. pedig az egyik legsikeresebb magyar üzleti vállalkozás Chicago és környékén.”

Az újságban a Bende család egyik leszármazottja, egy jól menő élelmiszeripari cég tulajdonosa mesél a múltról.

„Kezdjük talán ott, hogy miskolci család vagyunk … Ott tanultam a mesterséget és ott nyitottam az első fűszer-csemege üzletemet 1935-ben. … A háború előtt az üzletünk, Szentpéteri kapu 10-12 alatt szépen fejlődött. Azonban közbejött a háború és ezért ezt az üzletet, 1944-ben el kellett adnunk. Budapesten az Opera mellett a Hajós utcában nyitottunk üzletet, amelyet Rákosiék alatt államosítottak, ezért visszaköltöztünk Miskolcra, ahol egy volt Meinl üzletet vezettem.”

A cikkből megismerhetjük a Bende család Miskolctól Chicagoig bejárt - nem éppen könnyű útját, s a mai eredményt. http://chicagoi.reformatusok.com/bende-csalad.html (Copyright © 2012 Chicagoi Reformatus Egyhaz. All Rights Reserved.)
Be kell vallani, hogy egy gyűjtő számára nagy öröm, amikor egy régi személytelen tárgy túlnő az „érdekes” kategórián s megtelik élettel a hozzákapcsolható történelem által.

De térjünk vissza a bevásárló-könyvecskéhez, mint egy, a múlt század egy tipikus kereskedelmi jellegű kiadványához. A bevásárló-könyvecske azt a célt szolgálta –mint, ahogy a bevezetőben is írtuk – hogy a könyv tulajdonosa az adott üzletben megejtett vásárlásait nem alkalmanként fizette ki, hanem a tételeket felírták könyvecskébe, s majd később egy-összegben megtörtént a kiegyenlítés. Tehát a vásárló hitelbe (hitelre) vásárolt az adott cégnél.

A fűszer-csemege üzletek többsége rendelkezett ilyen bevásárló-könyvecskével. Ezek borítójukban különböztek egymástól, de belsejükben ún. forint-filléres papírlapok találhatók, ahova a kereskedő felírhatta a vásárolt árúkat és azok értékét.

A fizetési szabályok is egyértelműek voltak, azokat a könyvecske borítójára nyomtatták:
„Tisztelettel kérjük, hogy a havi bevásárlási összeget minden hónap első napjaiban kiegyenlíteni szíveskedjék.”

S ez a fajta kiskereskedelmi hitelezés lassan már egy külön vállalkozási ággá vált. Ezt mutatjuk majd be egy későbbi Szakma-anno írásunkban …


2015. május 23.


 

További szakma anno cikkek