A cafeteria rendszer lényege, hogy „a munkáltató egy költségkeretet – cafeteria keretet – határoz meg, amelyhez hozzárendel egy juttatási választéklistát. Az egyes munkavállalók pedig saját maguk döntik el, hogy a részükre meghatározott cafeteria keretet milyen juttatásokra és milyen összegben kívánják felhasználni.”
Nettó cafeteria rendszer esetén a munkáltató által meghatározott cafeteria keretet a munkavállaló teljes egészében felhasználhatja a választott juttatásai nettó értékére. Tehát a munkavállaló számára indifferens, hogy milyen adóterhek párosulnak az egyes, mert azt a munkáltató a juttatott kereten felül viseli.
Előnyei:
Hátránya:
A bruttó cafeteria rendszer a dolgozók cafeteria kerete terhére számolják el az egyes juttatásokra eső közteher összegét is. A rendszert célszerű szorzószámokat alkalmazni, amelyeknél a juttatás utáni adóval növelt (bruttó értéket) számolunk.
Előnyei:
A munkáltató úgy dönthet úgy is, hogy a közterhek egy részét vállalja a cafeteria kereten felül, másik részét viszont áthárítja a munkavállalókra.
„A 2017-es törvénymódosítások után sok cég elgondolkodtatták a nettó rendszert működtető cégek többségét. Sokan döntöttek most a bruttósításról. Ennek kiváltó oka elsősorban az eddig kedvezőbb adózású béren kívüli juttatások többségének átsorolása az egyes meghatározott juttatások közé.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy ki melyik rendszert tartja igazságosabbnak: azt, ha egyforma költséget fordít a munkáltató a dolgozókra, vagy azt, ha egyforma nettó juttatási értéket nyújt. Ezt a képet természetesen az is árnyalja, hogy milyen módszerrel történik a cafeteria keretek kialakítása a cégen belül.”
A fenti összefoglalás alapját az 5percAdó portálon megjelent cikkek képezik, amelyeket a téma után érdeklődőknek ajánlunk teljes terjedelmében elolvasásra:
http://5percado.hu/cafeteria-rendszer-jellemzoi-1-resz/
http://5percado.hu/cafeteria-rendszer-jellemzoi-2-resz/