Kamatkedvezmény

Kedves Partnereink!

Az ún. „kamatkedvezmény” anno bevezetésével a törvényalkotói szándék az volt, hogy a magánszemélyek kamat és adómentesen ne juthassanak kölcsönhöz.

A magánszemélynek nem véglegesen juttatott pénz a cég oldaláról egy követelés a magánszeméllyel szemben.

Ha a magánszemély nem vagy nem teljes mértékben fizeti meg a vállalkozás felé a kölcsönkapott pénz után az elvárt (jegybanki alapkamat + 5 %) kamatot, akkor számára egy adóztatandó jövedelem keletkezik. Ezt a jövedelmet az Szja törvény kamatkedvezménynek nevezi. (Lsd. Szja tv. 72. §)

„Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény)”

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa.

Az adót a kifizetőnek (kölcsönnyújtó cég) adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára kell bevallania.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor ugyan ideiglenes kap a magánszemély pénzt a cégtől, de nem keletkezik ezután a diktált kamatfizetési kötelezettség, illetve annak elmaradása vagy az elvártnál alacsonyabb volta nem keletkeztet jövedelemadót. Ezek az esetek a következők:

• követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;
• jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
• kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében - 30 napot meg nem haladó időtartamra - adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;
• az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;
• az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés;
• a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta;
• olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz, szerződés-hosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 74/A. §-a szerinti juttatás és családalapítási támogatás, feltéve, ha azt vissza kell fizetni;
• az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);
• üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;
• pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;
• a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;
• a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik;
• a pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.

Természetesen az előbbiekben felsorolt magánszeméllyel szemben keletkezett követelések adómentességéhez gondos szakmai mérlegelésre van szükség, amelyben a számviteli és adózási szakemberek készéggel állnak rendelkezésre.

Vissza!