Kedves Partnereink!
Az alábbiakban idézünk néhány alapvető, a szerződéskötésre vonatkozó előírást. Az Alkotmány a jogi normákat világosan, a lehető legegyszerűbb megfogalmazással tartalmazza.
6:58. § [A szerződés]
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
6:61. § [Visszterhesség vélelme]
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
6:4. § [A jognyilatkozat]
(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
Az új Ptk a szerződéskötésnél a feleknek együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget ír elő. [6:62. §] Ez szerint a felek kötelesek
együttműködni és egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről tájékoztatni.
Azt, hogy mi tekinthető lényegesnek, a feleknek kell eldönteni.
Amennyiben létrejött a szerződés és valamely fél nem tesz eleget a fenti tájékoztatási kötelezettségének, azaz a másik felet nem informálja a szerződést érintő lényeges körülményekről, a tájékoztatás elmaradásából okozott kárt köteles viselni.
Ezek alapján célszerű minden szerződő félnek (természetes személy és jogi személy) végiggondolni, hogy a szerződéses jogviszonyaiban ez a tájékoztatási kötelezettség mit jelenthet.
Az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
Tehát annak megítélésénél, hogy egy adott szerződés a régi vagy az új Ptk normái szerint kell megítélni, a jogviszony keletkezésének a dátuma számít. A 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó. Ez akkor is igaz, ha
A fentiekből következik, hogy a már az új Ptk előtt megkötött szerződéseket nem kell megváltoztatni.
A szerződéses szabadság elvébe azonban az is belefér, hogy a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a korábban kötött szerződésüket az új Ptk hatálya alá helyezik.
A vállalkozásoknak mindehhez célszerű kötelmi jogra specializálódott ügyvéd, jogásznak a segítségét kérni a már meglévő szerződések áttekintéséhez és az új szerződések összeállításához.
Budapest, 2014. április 29.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...