Új Ptk - Szerződéskötés

Kedves Partnereink!

Az alábbiakban idézünk néhány alapvető, a szerződéskötésre vonatkozó előírást. Az Alkotmány a jogi normákat világosan, a lehető legegyszerűbb megfogalmazással tartalmazza.

6:58. § [A szerződés]
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

6:61. § [Visszterhesség vélelme]
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.


6:4. § [A jognyilatkozat]
(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.


Az új Ptk a szerződéskötésnél a feleknek együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget ír elő. [6:62. §] Ez szerint a felek kötelesek

  • a szerződéskötési tárgyalások alatt
  • a szerződés megkötésénél
  • fennállása alatt és
  • megszüntetése során

együttműködni és egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről tájékoztatni.
Azt, hogy mi tekinthető lényegesnek, a feleknek kell eldönteni.

Amennyiben létrejött a szerződés és valamely fél nem tesz eleget a fenti tájékoztatási kötelezettségének, azaz a másik felet nem informálja a szerződést érintő lényeges körülményekről, a tájékoztatás elmaradásából okozott kárt köteles viselni.
Ezek alapján célszerű minden szerződő félnek (természetes személy és jogi személy) végiggondolni, hogy a szerződéses jogviszonyaiban ez a tájékoztatási kötelezettség mit jelenthet.

Az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
Tehát annak megítélésénél, hogy egy adott szerződés a régi vagy az új Ptk normái szerint kell megítélni, a jogviszony keletkezésének a dátuma számít. A 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó. Ez akkor is igaz, ha

  • egy régi jogviszonyra vonatkozóan, de az új Ptk. hatálybalépését követően tesznek a felek jognyilatkozatot, illetve keletkeznek újabb kötelmek vagy
  • már korábban előszerződést kötöttek a felek, a tényleges szerződést pedig csak 2014. március 15-e után véglegesítik vagy
  • a jogviszony fennállt, de nem volt írásba foglalva, s az írásba foglalás az új Ptk hatálybalépése után történt meg.


A fentiekből következik, hogy a már az új Ptk előtt megkötött szerződéseket nem kell megváltoztatni.
A szerződéses szabadság elvébe azonban az is belefér, hogy a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a korábban kötött szerződésüket az új Ptk hatálya alá helyezik.

A vállalkozásoknak mindehhez célszerű kötelmi jogra specializálódott ügyvéd, jogásznak a segítségét kérni a már meglévő szerződések áttekintéséhez és az új szerződések összeállításához.


Budapest, 2014. április 29.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló



 
 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Csillával hét évvel ezelőtt kezdtem el együtt dolgozni és mára szinte az összes ügyfelem könyvvizsgálatát ő látja el. A törvényi kereteken belül mindig kompromisszumkész és próbálja segíteni ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...