Kedves Partnereink!
Az alábbiakban idézünk néhány alapvető, a szerződéskötésre vonatkozó előírást. Az Alkotmány a jogi normákat világosan, a lehető legegyszerűbb megfogalmazással tartalmazza.
6:58. § [A szerződés]
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
6:61. § [Visszterhesség vélelme]
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
6:4. § [A jognyilatkozat]
(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
Az új Ptk a szerződéskötésnél a feleknek együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget ír elő. [6:62. §] Ez szerint a felek kötelesek
együttműködni és egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről tájékoztatni.
Azt, hogy mi tekinthető lényegesnek, a feleknek kell eldönteni.
Amennyiben létrejött a szerződés és valamely fél nem tesz eleget a fenti tájékoztatási kötelezettségének, azaz a másik felet nem informálja a szerződést érintő lényeges körülményekről, a tájékoztatás elmaradásából okozott kárt köteles viselni.
Ezek alapján célszerű minden szerződő félnek (természetes személy és jogi személy) végiggondolni, hogy a szerződéses jogviszonyaiban ez a tájékoztatási kötelezettség mit jelenthet.
Az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
Tehát annak megítélésénél, hogy egy adott szerződés a régi vagy az új Ptk normái szerint kell megítélni, a jogviszony keletkezésének a dátuma számít. A 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó. Ez akkor is igaz, ha
A fentiekből következik, hogy a már az új Ptk előtt megkötött szerződéseket nem kell megváltoztatni.
A szerződéses szabadság elvébe azonban az is belefér, hogy a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a korábban kötött szerződésüket az új Ptk hatálya alá helyezik.
A vállalkozásoknak mindehhez célszerű kötelmi jogra specializálódott ügyvéd, jogásznak a segítségét kérni a már meglévő szerződések áttekintéséhez és az új szerződések összeállításához.
Budapest, 2014. április 29.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Csillával hét évvel ezelőtt kezdtem el együtt dolgozni és mára szinte az összes ügyfelem könyvvizsgálatát ő látja el. A törvényi kereteken belül mindig kompromisszumkész és próbálja segíteni ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...