Új Ptk – szerződésen belüli felelősség

Kedves Partnereink!

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Mivel a szerződésszegés minden szerződésben foglalt feltételnek nem az előre meghatározottak szerinti teljesítésére kiterjed, ezért fontos a szerződésben az együttműködés kereteit minél pontosabban meghatározni. Pl. mit tekintenek a felek teljesítésnek az adott ügyletben. Bár ez igen nehéz feladat, hiszen a szolgáltatást igénybevevője nem is tudja sokszor igazán, mit is tartozik az adott szolgáltatásba. Éppen ezért fontos a tájékoztatási kötelezettség, amely keretében az új Ptk. minden szerződő fél számára előírja a következőket:
6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]
A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

Ha valamely fél vét a szerződésben foglaltak ellen, a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
Szerződésszegésnél a teljesítés visszatartására jogosult fél el is állhat a szerződéstől, s ekkor vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, akkor is felmondhatja a jogosult a szerződést, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott.
A jogosult akkor is elállhat a szerződéstől, ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt. A helyes eljárás az ilyen jellegű elállásnál az, hogy a jogosult megjelöli az elállás vagy a felmondás okát.

A szerződésszegés rendszeren valamely fél részére kárt eredményez. A szerződésszegésből eredő károkra vonatkozó felelősség szabálya a következő.
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Az új Ptk. szigorítása szerint csak akkor mentesül a vétő fél a felelősség alól, ha az alábbi három elvárásnak együttesen megfelel.

• Egyrészről bizonyítani tudja, hogy az ellenőrzési körén kívül eső dolog okozta a kárt.
• Másrészről a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható az a körülmény, amely a kár bekövetkezéséhez vezetett.
• Harmad részről nem is volt – pl. szakmai szabályok, viselkedési normák alapján – elvárható, hogy a szolgáltató a keletkezett kárt elkerülje, elhárítsa.

Tehát, ha bármelyik kritérium sérül, akkor már nem mentesülhet a károkozó a felelősség és a kártérítési kötelezettség alól.

Az új Ptk. azonban jogellenességi előírást is tartalmaz, amely szerint
6:520. § [Jogellenesség]
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a) a károsult beleegyezésével okozta;

A szerződésszegéssel kapcsolatosan az új Ptk. kimondja, hogy a szándékosan okozott szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

A felelősség megállapítása maga után vonja a keletkezett kár megtérítésének kötelmét.
6:143. § [A kártérítés mértéke]
(1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.
(2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
(3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

A jogszabályból látszik, hogy a szerződésszegés esetén keletkező kártérítés a kár összegén túlmutat. Az egyéb károkat és a károsult elmaradt vagyoni előnyének nagyságát a jogosultnak kell összeállítania és bizonyítania. Az elkövetkező időszak bírósági ítéletei fogják megmutatni az ehhez tartozó gyakorlatot és mértéket. Ezt ma még előre látni igen nehéz.

Azt is a későbbi és az egyedi esetek alapján kialakuló ítélkezési gyakorlat mutatja majd meg, hogy hol van a határ a szándékosság és szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény kezelése, illetve az előrelátható kárkezelés között.

A szerződésen belüli kártérítési szabályok technikai előírásai jobbára megegyeznek a szerződésen kívüli kártérítési szabályokkal, illetve nem sokban változtak a régi Ptk. előírásaihoz képest.

Minden szerződés megkötésénél fontos a felek feladatainak és az ezekhez tartozó felelősségi kérdéseknek a tisztázása – ahogy a fentiekben is kiemeltük – már a szerződéses jogviszony elején s menet közben is. A szerződések előkészítéséhez és megkötéséhez jogi háttér igénybevétele ajánlott.

Budapest, 2014. október 08.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


 
 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 763_file1_14-10-08-uj-ptk--szerzodesen-beluli-felelosseg.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.