Új Ptk – gazdasági társaságok jegyzett tőkéje

Kedves Partnereink!

A 2014. március 15 nappal életbe lépett ún. új Ptk előírásaihoz kapcsolódik a 2013. évi CLXXVII. törvény, amely az új alkotmány hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza. Ebben szabályozta a jogalkotó az egyes gazdasági társaságok feltőkésítésének a szabályait.  

Korlátolt felelősségű társaságok
Az új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a még bejegyzés alatt álló azon Kft, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, legkésőbb 2016. március 15-éig köteles

• - a törzstőkéjét megemelni legalább erre az összegre vagy
• - átalakulni, egyesülni oly módon, hogy a folyamat után a jogutód jogi személy már megfeleljen a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek.

Azoknak a Kft.-knek, amelyek érintettek a törzstőke felemelésében, az erről szóló döntésig a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni, s nem határozhatnak a társasági szerződés egyéb módosításról addig, amíg a törzstőke emelést nem hajtották végre.

A törzstőke felemelése több módon lehetséges:
a tagok pénzbeli hozzájárulásával

• a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emeléssel
• eredménytartalék terhére
• tőketartalék terhére
• tagi kölcsön elengedésével,
• tagi kölcsön beapportálásával.

Mindegyik megoldásnak vannak előnyi és hátrányai, a vállalkozások belső és külső feltételrendszere igen eltérő, így nem lehet egyik megoldást sem általánosságban előnyben részesíteni. A megoldások adóhatása nominálisan és időben is jelentősen eltér egymástól.

Részvénytársaságok
Az új Ptk. hatálybalépését követően nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) már nem alapítható, illetve bejegyzése iránti kérelem sem nyújtható be.
Azon nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyeknek a részvényei 2014. március 15. napján nincsenek bevezetve a tőzsdére, kötelesek részvényeiket két éven belül, azaz 2016. március 15-éig a tőzsdére bevezetni vagy működési formájuk megváltoztatásáról dönteni.

Létesítő okirat
Az új Ptk. további számos szabályt tartalmaz a gazdasági társaságokra vonatkozóan. Azon változtatásokat, amelyek a társasági szerződés módosítását vonják maguk után, a gazdasági társaságok az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg kötelesek megtenni.

Azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyeknek időközben más indok miatt nem kell változtatni a társasági szerződést, a törvény határidőt ír elő, amikortól már az új Ptk. szerint kell működniük, illetve kötelesek a létesítő okiratukat is megváltoztatni. Ez az időpont:

• közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15.
• korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15.

A törvény annyi engedményt tesz, hogy a létesítő okiratot az új Ptk-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak azért volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal.

Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincsen szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse.

Annak ellenére, hogy még távolinak tűnik a végső feltőkésítés végső határideje, érdemes a hozzá kapcsolódó stratégiát már most kialakítani, s ezt figyelembe venni a társaság 2013 évi eredményfelosztásánál is.

A törzstőke felemelésével kapcsolatos döntések meghozatalához célszerű szakember (könyvelő, könyvvizsgáló, adószakértő) segítségét igénybe venni, aki – a lehető legtöbb ismert körülményt figyelembe véve - a legoptimálisabb megoldást tudja egy cég számára kínálni.


Budapest, 2014. március 26.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

 
 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 710_file1_14-03-26-torzstokeemeles.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.