TB- és költségvetési csalás

Kedves Partnereink!

2011. júniusban fogadta el az Országgyűlés a Btk. azon módosítását, amelyben a pénzügyi bűncselekményeknek két új bűncselekménnyel egészült ki. Az új tételek 2012. január 1-vel lépnek életbe.

Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással [Btk. 309. § (1)-(2)]

Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás (pl. táppénz) megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el.
Ez a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Költségvetési csalás [Btk. 310. § (1)-(8)]

Az követi el a vétséget, aki

1. költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,
2. költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
3. költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel.

A vétség elkövetésének feltétele továbbá, hogy az elkövető azzal a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Ez a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a költségvetési csalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el.

A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el.

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el.

A fenti büntetések vonatkoznak azokra, akik a jövedéki adóról szóló törvényben, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályokban előírtakat nem tartják be. Ilyen bűntett lehet az engedély nélkül jövedéki terméket előállítása, megszerezése, tartása, forgalomba hozatala, kereskedelme, ha ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoznak.

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a fenti cselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a lehetőség azonban nem áll fenn, amennyiben cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Erre az esetre azonban nem igaz, hogy a kár megtérítése után lehetőség van a szankció enyhítésére!

A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [Btk. 310/A.]

A jogalkotó azokat is bünteti, akik a költségvetési csalás büntettet észlelhették vagy megakadályozhatták volna.
Ezek a személyek a következők lehetnek:

• gazdálkodó szervezet vezetője,
• ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója.

Ez a bűncselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Budapest, 2011. szeptember 26.

Kapcsolódó dokumentumok:

• 11-09-koltsegvetesi_es_tb_csalas.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.