Szigorú számadás alá vont bizonylat

Kedves Partnereink!

A kérdésről a számvitelről szóló 2000 évi C. törvény egyértelműen rendelkezik.

„168. § A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadás alá kell vonni."

A fenti definíció alapján mindenképpen szigorú számadású nyomtatványnak kell tekinteni a következőket:
•    Számla, illetve annak minden válfaja (egyszerűsített, készpénzfizetési)
•    Nyugta
•    Kiadási és bevételi pénztárbizonylat, raktári bevételi és kiadási bizonylat,
•    Csekkek, elszámolási utalványok, ajándékozási utalványok, étkezési utalványok
•    Szállítólevelek MÁV fuvarlevelek, tüzelőutalványok
•    Külföldi és belföldi kiküldetési rendelvény

A könnyebb beazonosítás miatt azt is lehetne mondani, hogy azok a dokumentumok, amelyek előre nyomtatott sorszámozással vannak ellátva.

A fenti felsorolásban elsősorban nyomdai úton előállított bizonylatokról van szó. DE! A gépi úton kiállított számlák, illetve egyéb nyomtatványok is szigorú számadású nyomtatványnak számítanak, mert előállításkor a szoftver biztosítja, hogy azok sorszámozása kihagyás- és ismétlődésmentes legyen.

A gépi úton előállított bizonylatokhoz szükséges, hogy a bizonylatot kiállító adóalany rendelkezzék a program készítőjétől egy nyilatkozattal, amely azt tanúsítja, hogy az általa készített program mindenben megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak. Ezt a nyilatkozatot az adóhatóság az ellenőrzések során (pl. egy áfa-ellenőrzésnél) is kéri.

A szigorú számadás alá vont nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely minimum az alábbi adatokat tartalmazza.
•    a forgalmazó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma,
•    az értékesített nyomtatvány megnevezése, jele,
•    a bizonylatot előállító nyomda megnevezése.
•    a vevő neve, címe, valamint adóigazgatási azonosító száma,
•    a nyomtatvány beszerzéséről szóló számla sorszáma,
•    az értékesített nyomtatvány sorszáma (-tól-ig), mennyisége,
•    a nyomtatvány kiadásának (használatba vételének) dátuma,

A nyilvántartás a nyomtatványboltokban kapható, erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ellenőrök elfogadják, amennyiben egy vállalkozás saját nyomtatványon, vagy elektronikusan vezeti a nyilvántartást – természetesen a tartalom hiánytalansága mellett.

A nyilvántartás vezetésének napra késznek kell lennie.

Mivel a szigorú számadás alá vont bizonylatokra vonatkozó beszerzést a vállalkozás végzi, illetve ő tudja, hogy adott beszerzést mikor kezdi el rendeltetésszerűen használni, ezért a szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása a vállalkozás feladata.

A vállalkozások sokszor nem fordítanak a nyilvántartás vezetésére megfelelő gondot, sőt, teljesen feleslegesnek tarják azt, s ezért nem is vezetik.

Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a nyomtatványt forgalmazók az adóhatóságnak folyamatosan jelentik az általuk értékesített nyomtatványok
•    típusát,
•    sorszámát, illetve sorszámtartományt (tól - ig),
•    a vevő nevét és címét
•    a vevő adószámát és
•    a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.

Ez alapján egy ellenőrzésnél az adóhatóság rendre vizsgálja számlák és egyéb bizonylatok (pl. szállítólevelek) valódiságát, illetve azt, hogy a számlát tényleg az használta-e fel, aki vásárolta azt. Amennyiben a szigorú számadás alá vont bizonylatok, illetve az adóhatóságnál meglévő információk nincsenek összhangban, ez alapot jelenthet ahhoz, hogy az adóhatóság megállapítást tegyen vagy további kapcsolódó ellenőrzéseket indítson. Ezek az ellenőrzések zárulhatnak pl. az adó-visszaigénylés jogtalannak nyilvánításával vagy bevétel-eltitkolás miatti becsléssel. Ilyen helyzetben két féle büntetéssel lehet számolni:
•    a nyilvántartás hiánya, pontatlan vagy hiányos vezetése miatt akár 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság;
•    ha adóhiányt tár fel az ellenőrzés, akkor ahhoz adóbírság és késedelmi pótlék társul.

A könyvelés a szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartásával kapcsolatosan annyiban tud segíteni, hogy
•    időnként rákérdez a nyilvántartás szabályszerű vezetésére;
•    rendelkezésre tud bocsátani szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásához szükséges nyilvántartási formát;
•    válaszol a nyilvántartással kapcsolatban felmerülő konkrét kérdésekre.


Budapest, 2013. szeptember 02.

Tisztelettel:

dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 638_file1_13-09-02-mi-a-szigorum-szamadas-ala-vont-bizonylat.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.