Számla – nyugta – pénztárgép

Kedves Partnereink!

Az adóellenőrzéseknek egy jelentős része irányul arra, hogy egy adott vállalkozó – általában próbavásárlás alkalmával – adott-e, illetve az előírások szerint adott-e ki számlát vagy nyugtát. Arról, hogy mely cégnek mikor és mit kell kiállítani, sok szakmai cikk lát napvilágot. Most az erre vonatkozó jogszabályokat idézzük be Önöknek azért, hogy bárki a saját tevékenységére vonatkozóan láthassa, hogyan van a rá vonatkozó kötelezettség megfogalmazva.

Alapesetben minden értékesítésről és szolgáltatásról számlát kell kiállítani.
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 
„159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”

… de vannak kivételek:
„165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
b)  a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.”

Tehát ez a készpénzes fizetések esete, s ekkor a számla helyett nyugtát kell/lehet adni:
„166. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].” (Értsd alatta: pénztárgép)

A nyugtát mindenképpen pénztárgéppel kell adni a következő esetekben:
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
1. számú melléklet
„Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában, nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok,
b) a gyógyszertárak,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ca)  a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
cb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
cc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
cd) a termelői borkimérés,
ce) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében;
d) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.”

Külön szeretném felhívni a figyelmet az utolsó bekezdésre. Gyakori probléma, s többször találkoztunk büntetéssel azért, mert nagykereskedelmi vagy gyártó cégek csekély mértékű kiskereskedelmi jellegű értékesítéseikhez nem állítottak be pénztárgépet. Ilyen esetekben a vállalkozások - a pénztárgép alkalmazása helyett, azt pótlandó - gyakorta a működő számlázási rendszerből nyomtatnak ki a kiskereskedelmi értékesítésre is számlát. (Általában ezt azzal a megfontolással teszik, hogy ’a számla magasabb rendű bizonylat, mint a nyugta’) Ez a megoldás azonban nem helyes, mert az áfa törvény alapján és fő szabályként a vevő a kiskereskedelmi értékesítésben nem kötelezhető az adataink (neve, címe) számlázáshoz történő megadására. (Az ilyen jellegű próbavásárlások alkalmával a revizorok gyakran nem is hajlandóak megadni a személyes adataikat, s csak a vásárlás végén fedik fel kilétüket, amikor megállapítják a szabálytalanságot.)

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdés merülne fel, készséggel állunk rendelkezésre.

Budapest, 2012. május 18.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 12-05-18_szamla-nyugta-pentargep.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.