Kedves Partnereink!
A vállalkozásnál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés értelemszerűen nem jelent fizikai megsemmisítést vagy használatra alkalmatlanná tételt. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti.
Mit ír erről a számviteli törvény?
A számviteli törvény nem foglalkozik a selejtezéssel, nem határozza meg annak tartalmát. A törvényben csak az eszközök állományból kivezetése szerepel, amely bekövetkezhet egyrészt káresemény, másrészt feleslegessé válás miatt.
A számviteli törvény hangsúlyozza a vagyonért való felelősséget. Ennek érdekében, a vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező szabályzatában szabályozni kell a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását - milyen esetekben válnak feleslegessé - és selejtezését. A selejtezésre vonatkozó részletes szabályok önálló selejtezési szabályzatban, illetve a leltározási és leltárkészítési szabályzat részeként is kialakíthatók a vállalkozás méretétől, összetettségétől, az eszközállomány nagyságától függően.
A selejtezésre
-
év közben (pl. a vállalkozásnál bekövetkezett káresemény, egy lezárult beruházási, kivitelezési folyamat következtében) vagy
-
szervezetten, bizonyos időszakonként, általában az üzleti év végi számviteli munkálatok keretében
kerülhet sor.
A selejtezés folyamata
A selejtezést a selejtezési bizottság végzi, amelybe célszerű az eszközök fizikai jellemzőivel tisztában lévő, de felelősen dönteni tudó személyeket delegálni. A bizottság összetételét, feladatait, eljárási rendjét előzetesen a fenti szabályzatban kell rögzíteni.
A felesleges vagyontárgyak folyamatos feltárása, azonosítása
Selejtezésre – a teljesség igénye nélkül az alábbi esetekben kell gondolni:
-
a társaság tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek (nélkülözhetőek),
-
meghatározott időszak alatt nem sikerült eladni, és erre a jövőben sem kínálkozik reális esély (inkurrens készletek),
-
a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg,
-
a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak,
-
rongálás, sérülés, elemi csapás, természetes elhasználódás, vagy eszmei avulás miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,
-
az előállítás vagy a tárolás során olyan elváltozásokat (sérüléseket) szenvedtek, hogy az eredeti (a szándékolt) rendeltetési célra nem használhatóak (selejt),
-
szavatossági idejük lejárt.
Döntés a selejtezésről
A döntés meghozatalához szüksége van a kapcsolódó dokumentációra, tehát a döntéshez elő kell készíteni (többek között)
-
a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjait,
-
a készletnyilvántartó lapokat, valamint
-
a feleslegessé válást bizonyító iratokat (jegyzőkönyv, minőségi igazolások stb.).
A selejtezési döntésnél a legfontosabb szempont, hogy az adott vagyontárgy ténylegesen nem tudja teljesíteni addigi feladatát, tehát már nem alkalmas eredeti hasznosítási módjának, szerepének betöltésére.
Döntés a hasznosítás módjáról
A hasznosítás is több féle lehet:
-
értékesítés (továbbra is rendeltetésszerű használatra, illetve hulladékként),
-
térítésmentes átadás (dolgozónak, más magánszemélynek, más vállalkozásnak, karitatív célra),
-
bérbeadás,
-
feldolgozás, (haszonanyag kinyerése).
-
megsemmisítés
A döntések megvalósítása
Értékesítés - az értékesítés az általános értékesítési szabályok szerint történik. Ekkor a selejtezési bizottság dönt a realizálható eladási árról, esetlegesen a potenciális vevőkről, esetleg az eszköz addigi üzemeltetője (használója) véleményének kikérésével. Az ár a konkrét eszköz állapotától függ. Ha az értékesíteni kívánt eszköz a termelési, szolgáltatási folyamatok segítésére már nem alkalmas, akkor kísérletet lehet tenni a hulladékkénti értékesítésre.
Térítésmentes átadás - olyan eszközöknél célszerű végrehajtani, amely a vállalkozás számára már csekély értékkel bír, és piaci viszonyok között sem érhető el magas eladási ár, viszont bizonyos személyek számára jelentős használati értéke lehet. Ezt megfontolva az eszköz térítésmentesen átadható:
-
a vállalkozás munkavállalójának (ösztönzési céllal),
-
más magánszemélynek (például a vállalkozással kapcsolatban lévő, a vállalkozást segítő, de azzal jogviszonyban nem álló személynek),
-
más vállalkozásnak (a vállalkozással intenzív üzleti kapcsolatban lévő más cégnek, az üzleti kapcsolat ápolása, javítása, bővítése érdekében),
-
karitatív célra (jótékonysági célra, egyes társadalmilag fontos ügyek támogatására).
A térítésmentes átadásnál figyelembe kell venni az átadással járó további feladatokat és terheket, például a bizonylatolási, adó- és járulékfizetési kötelezettségeket is.
Bérbeadás – csak a rendeltetésszerűen még használható, de az adott társaságnál már feleslegessé vált eszközöknél alkalmazható.
(Tovább)feldolgozás - erre csak bizonyos eszközöknél és ilyen tevékenységet kivitelezni alkalmas eszközökkel rendelkező vállalkozásoknál kerülhet sor. A feldolgozás némi haszonnal járhat, ha az eszköz feldolgozása során marad bármilyen haszonanyag, amelyet a vállalkozás fel tud használni a tevékenysége során, illetve esetleg el tud adni.
Megsemmisítés - Bizonyos eszközöknél a selejtezést csak megsemmisítéssel lehet elvégezni. Itt nem szabad megfeledkezni a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási jogszabályok betartásáról, hiszen az e jogszabályok alá tartozó termékek köre nagyon tág (sokszor berendezés egy-egy apró, külső szemlélő része láthatatlan része miatt is vonatkozhatnak rá nagyon szigorú előírások. Ezekhez kapcsolódóan a selejtezési szabályzatban a követendő eljárásokat részletesen kell rögzíteni.
Dokumentálás
A selejtezés alapbizonylata a Selejtezési jegyzőkönyv, amelyre a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A dokumentumnak nincs előírt formája, de úgy kell elkészíteni, hogy biztosítsa a könyvviteli elszámoláshoz és az ellenőrzéshez szükséges adatokat. A jegyzőkönyv javasolt formája, adattartalma:
-
bevezető rész (a selejtezés helyét, idejét, a jelenlévők személyét)
-
selejtezési hatáskör (az adott selejtezést engedélyező személy adatai)
-
az eszköz selejtté váltásának oka, okai (ismertetni kell a selejtté válással kapcsolatos megállapításokat, az esetleges felelősségi kérdéseket).
-
a hasznosítás módja, eljárási szabályai (A hasznosítás pontos módjának leírása, árakkal, hasznosítási értékekkel, elszámolási szabályokkal, illetve a hasznosítás végrehajtásáért felelős személyek kijelölése).
Budapest, 2015. április 15.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
Vissza a hírekhez!
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
