Reklámadó

Kedves Partnereink!

A reklámadóról szóló törvény a 2014. évi XXII. szám alatt jelent meg, amelyet a 2014. évi XXXIV. törvény már módosított, mert a reklámot közvetítők is bekerültek az adóztatandó körbe. Jelen levelünkben a már megváltoztatott törvényszöveg alapján adunk tájékoztatást.

A fogalmak helyes kezeléséhez további jogszabályi ismeretek is szükségesek, mert az azokban szereplő definíciókra épül a reklámadóról szóló törvény. Ezek:

• A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
• A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény

Adóköteles tevékenységnek számít az alábbi területeken való reklám közzététele. Ezek:a)    a médiaszolgáltatásban,

a)    a médiaszolgáltatásban,
b)    a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
c)    a szabadtéri reklámhordozón,
d)    bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
e)    az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven.

Adóköteles továbbá a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve, ha a reklámadó alanya a reklám közzétételének megrendelője számára nyilatkozatot tesz arról, hogy az adókötelezettség őt terheli.
A nyilatkozatot

• a reklám közzétételéről számlán
• számviteli bizonylaton
• más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben

kell megtenni. (Gyakorlati megfontolásból a számlán való nyilatkozatot érdemes választani!)

A nyilatkozat ajánlott szövege:
„A reklámadó törvény 3. § (3) alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség a [számlakiállító = reklámot közzétevő, közvetítő cég]-et terhli és az adóbevallási, adófizetéi kötelezettségének eleget tesz”
vagy
„A reklámadó törvény 3. § (3) alapján nyilatkozom, hogy a [számlakiállító = reklámot közzétevő, közvetítő] céget az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.”

Alapvetően a megrendelő [=hirdető] érdeke a nyilatkozat megtétele! Ha a hirdető közvetítőtől rendeli meg a hirdetést, akkor a közvetítő érdeke lesz a nyilatkozat megléte, ilyen esetben a hirdető érdekkörön kívülivé válik.

Minden társasági adó hatálya alá tartozó cég számára fontos a nyilatkozat megléte, mivel ennek hiányában a reklám közzétételének költsége nem számolható el a költségek között!

Az adó alanya:
a)    Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
b) az olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
c)    a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
d)  a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy, szervezet,
e)    az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

Az adó alapja

• az adóköteles tevékenységből származó adóévi korrigált nettó árbevétel;
• saját célú reklám közzététele esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, amennyiben reklámértékesítő ügynökséggel kötettett a szerződés, úgy a nettó árbevételt csökkenteni kell az ügynökségnek fizetett díjjal, a fennmaradó rész lesz az adó alapja.

Az adó mértéke 0,5 milliárd forint összegű adóalapig 0%, e felett sávosan emelkedik:

• 0,5 milliárd és  5 milliárd forint közötti részre  1%,
•  5 milliárd és 10 milliárd forint közötti részre 10%,
• 10 milliárd és 15 milliárd forint közötti részre 20%,
• 15 milliárd és 20 milliárd forint közötti részre 30%,
• 20 milliárd forintot meghaladó rész után         40%.

Sok vállalkozás nem érzi magát érintettnek ebben az adónemben. DE!
Ha reklám megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, akkor a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének (tehát áfás összegének) 2 500 000 forintot meghaladó része után 20 % adót köteles fizetni.

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját össze kell számítani, majd olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

Az adót az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani és az állami adóhatósághoz bevallani.
Havonta adóelőleget kell fizetni. A 2014. évi adóelőleget 2014. augusztus 20-áig kell megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig kell megfizetni.
2015-től az adóelőleg fizetési kötelezettséget július 20-áig és október 20-áig kell teljesíteni.

A reklámadó bevallására, megfizetésére az általános adózási szabályok és szankciók vonatkoznak.

Akik nem alanyai a reklámadónak, nem kell a 2014. augusztus 20-ig esedékes ún. „nullás” bevallást beadniuk!

A reklámadóval kapcsolatosan számos értelmezési nehézség van. A kérdések megítéléséhez speciális reklámszakmai ismeretekre, illetve a az érintett vállalkozások közötti szerződéses viszonyok beható ismeretére van szükség. Ezek hiányában a könyvelő az adó alanyiságával, illetve a tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben – nagy valószínűséggel – nem tud megfelelő tájékoztatást adni. Ezért ajánlott az érintett cégeknél az adófizetési kötelezettség megállapításához speciális, a reklámiparban és a médiavilágban jártas szakember, illetve adótanácsadó segítségét igénybe venni.

Budapest, 2014. augusztus 05.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


 
 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 735_file1_14-08-05-reklamadotorveny-uj.doc

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.