Pénztárgép helyett számla

Kedves Partnereink!

Az online pénztárgépre való átállást megelőzően is voltak olyan vállalkozók, akik pénztárgép használatra kötelezettek lennének, de nyugta helyett minden értékesítéskor számlát bocsátottak ki.

Még az adózási szakmában is vitát generált, hogy ez a megoldás szabályos-e vagy mindenképpen be kell-e üzemelni egy pénztárgépet? Az Áfa törvény nem tiltja, hogy egy adózó minden értékesítéséről számlát állítson ki. De fontos hogy számlát csak akkor tud kiállítani az eladó, ha rendelkezésére áll a vevő neve és címe (esetenként az adószáma, de ez itt nem jellemző). Amennyiben a vevő nem adja meg adatait a számla kiállításához, akkor az eladó köteles nyugtát kibocsátani, s ha a Rendeletben meghatározott tevékenységet végzi, akkor itt már belép a pénztárgép használat kötelezettsége.

2014.01.23-tól az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A.§ rendelkezik azokról az adózókról, akik minden értékesítéskor gondoskodnak számla kibocsátásról, tehát jogszabályilag már rendezett ez a kérdés. Vagyis helyes ez az eljárás.

„9/A.§ A Rendelet 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) az Áfa tv. 166. § - a szerinti nyugta kibocsátási kötelezettségét az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget.

A rendelet azonban nem mentesíti őket sem az adatszolgáltatás alól. Azaz bejelentkezési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli

  • az online pénztárgéppel rendelkező és
  • a pénztárgéphasználatra kötelezett, de minden értékesítéskor számla kiállításról gondoskodó adózókat is.


A bejelentési kötelezettség a pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenység megkezdését követő 5 napon belül esedékes, melyet elektronikus úton kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatási kötelezettség azt jelenti, hogy az adózó a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák valamennyi adatát „a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton” megküldi az adóhatóságnak.

A 11/2014. (II. 28.) NGM rendelet 2014. március 1-jei hatállyal módosította az online pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet.
A módosítás következtében az adatszolgáltatás szempontjából két időszak különíthető el:

I.    Haladékot kaptak azok a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok, akik már az online pénztárgépre történő átállási határidő (2013.09.01) előtt is kizárólag számlát bocsátottak ki minden értékesítésről (vagyis nem használtak pénztárgépet). Az ő esetükben a bejelentkezési és adatszolgáltatási kötelezettség 2015. január 1-jétől indul. A döntést az indokolta, hogy ezen adóalanyok nem az online pénztárgépre való átállás megkerülése miatt döntöttek a számlázó programok használata mellett, hanem eddig is a számlázás szabályai szerint jártak el.


Az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesülés tényét az adózó köteles bejelenteni 2014. március 17-ig, elektronikus úton (PTGSZLAB adatlapon).


2015-től az adatszolgáltatás azt jelenti, hogy „az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak”.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. december 31-ét követően történik.


II.    Azoknál a vállalkozóknál, akik a korábbi (2013.09.01 előtt) pénztárgéphasználatot váltják fel a számlázás gyakorlatával, a határidő változatlan. Ennek a vállalkozói körnek az első adatszolgáltatást 2014. március 6-án kell teljesítenie a NAV felé.


Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követően történik.


„Az adóhatóság az ellenőrzése során szem előtt tartja, hogy az adatszolgáltatás kezdeti időszakában az adózóknál felmerülhetnek technikai problémák, értelmezési kérdések” - jelezte az NGM az MTI-nek.

Budapest, 2014. március 14.
Tisztelettel:

    Tusnádi Márta
    okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó

 
 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum Kft vezetője és tulajdonosa, Dr.Sallai Csilla, a könyvelő-könyvvizsgáló szakma hazai elismert vezetője, a Könyvvizsgáló Kamara Könyvelői Tagozatának elnök asszonya, a könyvelők ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...