Párhuzamos munkaviszonyok az EU több tagállamában - TB

Kedves Partnereink!

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek módosításra kerültek a több uniós tagállam területén kettő vagy több munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók társadalombiztosítási helyzetét szabályozása terén.

A változást követően a magánszemély csak akkor marad a lakóhely szerinti tagállam társadalombiztosítási rendszerében, ha:

  • ott jelentős tevékenységet folytat; vagy
  • az érintett munkáltatók mindegyikének székhelye a magánszemély lakóhelye szerinti tagállamban található; vagy
  • a magánszemély kettő vagy több munkáltatóval áll munkaviszonyban, és a munkáltatók közül legalább kettő székhelye a magánszemély lakóhelyétől eltérő tagállamban található.


Egyéb esetben, ha a lakóhely szerinti tagállamban nincs jelentős munkavégzés:

  • a biztosítási kötelezettség abban a tagállamban merül föl, amelyben a munkáltató székhelye található, amennyiben csak egy munkaviszony áll fenn (azonos a korábbi szabályokkal); vagy
  • a biztosítási kötelezettség kettő vagy több munkaviszony esetén abban a tagállamban merül föl, amelyben a munkáltatók székhelye található, amennyiben ezek a székhelyek ugyanabban a tagállamban találhatók; vagy
  • amennyiben a magánszemélyek legalább egyik munkáltatója a lakóhelyük szerinti államban található és legalább egy másik munkáltatója egy másik tagállamban működik, azaz amennyiben a munkáltató vállalkozások tekintetében csak két tagállam érintett, a biztosítási kötelezettség abban a tagállamban merül föl, amelyben a "másik"munkáltató(k) találhatók.


A fenti jogszabályi változások miatt jelentősen megnő azon munkavállalók foglalkoztatásával járó kockázat, amelyek egyidejűleg több EU tagállamban is munkát végeznek, sőt még akkor is, ha a végzett munka nem tekinthető jelentős mértékűnek.

Ugyancsak fokozódik a kockázat azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél más országban állandó lakóhellyel rendelkező vezető tisztségviselő van. Ezekben az esetekben érdemes átgondolni, hogy akár egy gazdasági döntés meghozatalában való részvétel, vagy akár egy aláírás is keletkeztethet vélelmet munkavégzésre. Nagyon fontos, hogy nem a munkáért járó javadalmazás kifizetése, elszámolás keletkezteti a TB kérdés felmerülését, hanem maga a munka ténye!

Komoly és most már igen jelentős kockázattal járó feladat annak eldöntése, hogy mit tekintünk egy adott országban „jelentős mértékű”, illetve „nem jelentős mértékű” munkavégzésnek.

A nem helyes TB jogi megítélés következménye lehet:

  • adott országban a munkavállaló nem lesz jogosult bizonyos ellátásokra;
  • meg nem fizetett járulékok adóhiányt eredményeznek, s ezekhez büntetések és pótlékok is társulnak;
  • a több országban párhuzamosan tevékenységet végző munkavállalók költségei más arányban fognak az egyes országokban felmerülni.




Mindenképpen célszerűnek tartjuk áttekinteni a több tagállamban, párhuzamos munkaviszonyban munkát végző munkavállalók foglalkoztatási körülményeit. Irodán rendelkezik olyan szakmai háttérrel, amely e kérdések megítélésében segítséget tud nyújtani.


Budapest, 2012. szeptember 5.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló



 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

A társaság szakmai munkája mindig megbízható, pontos és ugyanakkor segítőkész, felelősséget és áldozatot vállaló! A munkatársak emberi  magatartása együttműködő, példamutató, bizalomra ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...