Kedves Partnereink!
Ebben az évben már többször írtunk cikket az online pénztárgép bevezetésével kapcsolatos éppen aktuális tudnivalókról. Most arról szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy milyen szabályokra kell figyelni az online pénztárgépek bevezetését követően, illetve mi a helyes teendő akkor, ha például az online pénztárgép elromlik.
A pénztárgéphasználatra kötelezettek köre tételesen fel van sorolva a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. számú mellékletében . Ezek - a teljesség igénye nélkül - az alábbiak:
A rendelet számos kivételt is említ (pl. betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet, csomagküldő kereskedelem, termelői borkimérés, utazási iroda, … stb.), ezért ajánlott bármilyen bizonytalanság esetén a könyvelő, illetve adószakértőt felkeresni annak érdekében, hogy a szakember meg tudja állapítani a vállalkozása pénztárgép kötelezettségét.
Amennyiben a vállalkozás valamely tevékenysége alapján kötelező a pénztárgép használata, akkor még mindig dönthet úgy, hogy pénztárgép helyett minden értékesítésről számlát állít ki a vevői részére [Áfa tv. 166.§(2)]. Ez a megoldás azonban bizonyos kockázatokkal is jár: ha a vevő nem adja meg az értékesítéshez szükséges adatait (alapvetően a nevét és címét), akkor a vállalkozás kénytelen lesz megtagadni az értékesítést, mivel nem tud az értékesítésről a jogszabályokban előírt tartalommal bíró bizonylatot (pénztárgépes nyugtát vagy számlát) kiállítani. (Próbavásárlásoknál igen gyakori az ilyen jellegű kérés, ellenőrzés, amely sok esetben zárul bírsággal.)
Előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítésről csak (és kizárólag) számlát lehet kiállítani és a nyugta nem elegendő. Ezt az Áfa törvény 165.§ tételesen definiálja:
Tehát ezekben az esetekben kötelező a számla kiállítása.
Azon vállalkozások, akik online pénztárgépet használnak, a háttérben folyamatosan adatot szolgáltatnak értékesítéseikről az adóhatóság felé.
Akik pénztárgépre kötelezettek, de nem használnak pénztárgépet, mert minden értékesítésről számlát állítanak ki, azok is adatot szolgáltatnak az adóhatóság felé, csak ők manuálisan teszik ezt. (Ha 2013.09.01 előtt is kizárólag számlát állított ki minden értékesítésről a pénztárgépes nyugta helyett, és ezt bejelentette 2014.03.17-ig az adóhatósághoz, ebben az esetben csak 2015-től kell az adatszolgáltatást elkezdeni. Egyébként az adatszolgáltatás már 2014.03.01-től kötelező. De e szabályokról részletesen írtunk 2014. március 14-i hírlevelünkben.)
A hagyományos pénztárgépek csak 2014. augusztus 31-ig voltak használhatók. Ezt követően azokat el kell távolítani az eladótérből. De vannak kivételes helyzetek…
Mi a teendő akkor, ha nem működik az online pénztárgép?
2014-ben az online pénztárgép meghibásodása esetén beállítható a „régi” hagyományos pénztárgép abban az esetben ha:
Ezen feltételek együttes teljesülése esetén 2014-ben még alkalmazható a hagyományos pénztárgép arra az időtartamra, amíg az online pénztárgép javítása nem történik meg. 2015-től a pénztárgép szervizeléssel foglalkozó vállalkozások kötelesek cseregépet biztosítani.
Honnan tudom – vevőként – hogy a kapott nyugta online pénztárgéppel készült?
A szabályos online pénztárgépi nyugta legfőbb jellemzője:
Ha ezek bármelyike hiányzik, a nyugta nem szabályos, azaz csak egy „nyugtának látszó blokk”!
Adóhatóság kiemelt figyelmet szentel a fenti szabályok vizsgálatára. Éppen ezért fontos a pénztárgépek szabályos használatra való fokozott odafigyelés - úgy a pénztárgépet működtető részéről, mint a pénztárgéppel, számlázó programmal kiállíott számlát befogadó oldaláról.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merül fel, keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját, illetve irodánk munkatársai is készséggel állnak rendelk.
Budapest, 2014. november 06.
Tisztelettel:
Tusnádi Márta
Könyvvizsgáló, adótanácsadó
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...