Kedves Partnereink!
Az első MTI hírre nem is akarta az olvasó komolyan venni az új szabályt, de egyre több hatósági információ erősíti meg a kötelezettséget.
Mely magyar vállalkozásokat érint a változás?
Az eredeti rendelkezés vonatkozott arra a fuvarozó tranzitforgalomra, amely keresztülmegy Németország területén. 2015. január 30-tól ezen érintett kör felfüggesztésre került, de csak a kérdéskör EU-s vizsgálatának idejére és csak a tranzit fuvarra. Ha a Németországot érintő fuvarhoz német felrakóhely vagy lerakóhely is tartozik, akkor már mindenképpen meg kell fizetni a német szabályok szerinti bért a sofőröknek és a kísérőknek
Eljárás menete:
A munkáltató feladata, hogy a németországi magyar munkavállalót még a beutazás, illetve a a gyártás vagy szolgáltatás megkezdése előtt bejelentse az illetékes német vámigazgatási hatóságnak.
A német hatóságok nem teszik kötelezővé, hogy a Németországban munkát végző személynél bármilyen igazolás legyen arról, hogy őt a munkáltató bejelentette, de ajánlott a bejelentésről egy másolatot a dolgozónál tartani. A német hatóságok – sajtójelentések szerint - jelentős erőket mozgósítanak a rendelkezések betartásának az ellenőrzésére.
A fentiekből is látszik, hogy az érintettek jelentős adminisztrációval és kellő körültekintés nélkül viszont jelentős kockázatokkal számolhatnak.
Nem csupán a magyar vállalkozásokban váltott ki értetlenséget a német jogszabály. Több tagállamból érkezett panasz az ügyben. Az Európai Bizottság (EB) hivatalosan magyarázatot kért a német kormánytól arról, hogy miért terjed ki a minimálbérről szóló törvény hatálya a külföldi fuvarozó cégek alkalmazottaira akkor is, amikor csupán átutaznak az országon. Jelenleg konzultáció folyik az EU és Németország között a témában, de akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat. Mindez azonban egyelőre nem mentesíti a nem német vállalkozásokat a jelenlegi szabályok betartása alól.
Ha azonban továbbgondoljuk a kérdést a magyar adózás oldaláról is, akkor itt is következményekkel kell számolni. A Németországban töltött időt regisztrálni kell, majd ez – a magyar szabályok szerint és a német minimálbérrel számolva – számfejteni. Ennek az emelt jövedelemnek járulék és jövedelemadó terhei is vannak, amellyel a magyar vállalkozásoknak, mint többletköltséggel kell számolnia.
A témával foglalkozó írások:
http://fuvarlevel.hu/nemet-minimalber-nincs-turelmi-ido/
http://fuvarlevel.hu/gyorshir-nemetorszag-a-tranzitra-felfuggesztette-a-minimalber-rendeletet/
http://adozona.hu/altalanos/Nemet_minimalber_kiterjesztese_Brusszel_meg_R8JKIJ#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly
Budapest, 2015. február 12.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
BNI tagságom egyik nagy előnyének tartom, hogy megismertem dr. Sallai Csillát és a Stallum Kft-t, akikkel stratégiai partnerséget kötöttünk. Csilla cége nem egy átlagos könyvelő iroda, ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...