Munkába járás költségtérítése

Kedves Partnereink!

A közigazgatási határon túlról történő munkába járás alapvetően

  • menetrend szerinti vonattal vagy
  • közúti tömegközlekedési eszközzel valósul meg.

 

Közigazgatási határon kívülről saját (vagy házastárs vagy bérelt) gépjárművel is elszámolható a munkába járás, ha

a)    a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,

b)    a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,

c)    a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,

d)    a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

 

A c) és d) esetben még akkor is elszámolható a költségtérítés, ha a dolgozó közigazgatási határon belülről jár munkába! A minősítést a munkáltató döntési kompetenciája!

 

2017-től kezdődően a gépkocsival történő munkába járás címén –a fenti feltételek esetén – a munkáltató

  • 9 Ft/km költségtérítést köteles fizetni.
  • saját döntése alapján - 15 Ft/km költségtérítést fizethet.

Tehát 9 Ft/km költségtérítés kötelező, még ennél több adható!

 

A költségtérítés a fenti – 15 Ft/km összegéig adómentes. Amennyiben a munkáltató ennél is nagyobb mértékű költségtérítést kíván fizetni a dolgozóinak munkába járás címén, akkor az adómentes határ feletti rész összevonandó jövedelem lesz, s olyan adók és járulékok terhelik, mint a bért.

Hangsúlyozzuk, hogy a 9 Ft/km-nél nagyobb költségtérítés a munkáltatói döntésen nyugszik. A döntést munkáltatói oldalról belső határozattal, utasítással vagy szabályzattal rögzíteni kell. Értelem szerűen a költségtérítés a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva kerül időszakonként elszámolásra.

 

Mivel a kötelező és az adható költségtérítés közötti különbözet nem jár a munkáltatónak adóteherrel, ezért – vélhetően – sok munkáltató él ezzel a lehetőséggel.

 

Budapest, 2017. január 25.

 

Tisztelettel:     

 

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló  


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...