Kedves Partnereink!
A közigazgatási határon túlról történő munkába járás alapvetően
Közigazgatási határon kívülről saját (vagy házastárs vagy bérelt) gépjárművel is elszámolható a munkába járás, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
A c) és d) esetben még akkor is elszámolható a költségtérítés, ha a dolgozó közigazgatási határon belülről jár munkába! A minősítést a munkáltató döntési kompetenciája!
2017-től kezdődően a gépkocsival történő munkába járás címén –a fenti feltételek esetén – a munkáltató
Tehát 9 Ft/km költségtérítés kötelező, még ennél több adható!
A költségtérítés a fenti – 15 Ft/km összegéig adómentes. Amennyiben a munkáltató ennél is nagyobb mértékű költségtérítést kíván fizetni a dolgozóinak munkába járás címén, akkor az adómentes határ feletti rész összevonandó jövedelem lesz, s olyan adók és járulékok terhelik, mint a bért.
Hangsúlyozzuk, hogy a 9 Ft/km-nél nagyobb költségtérítés a munkáltatói döntésen nyugszik. A döntést munkáltatói oldalról belső határozattal, utasítással vagy szabályzattal rögzíteni kell. Értelem szerűen a költségtérítés a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva kerül időszakonként elszámolásra.
Mivel a kötelező és az adható költségtérítés közötti különbözet nem jár a munkáltatónak adóteherrel, ezért – vélhetően – sok munkáltató él ezzel a lehetőséggel.
Budapest, 2017. január 25.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Csillával hét évvel ezelőtt kezdtem el együtt dolgozni és mára szinte az összes ügyfelem könyvvizsgálatát ő látja el. A törvényi kereteken belül mindig kompromisszumkész és próbálja segíteni ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...