Minden vállalkozást érinthet a reklámadó törvény?

Kedves Partnereink!

Ahogy már korábbi hírlevelünkben is tájékoztatást adtunk róla, 2014. augusztus 15-én – jelentős módosítások után - hatályba lépett a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény.

A jogszabályalkotó eredeti szándéka szerint a reklámadó alanyai elsősorban az ún. közzétevők, azaz azok a vállalkozások, amelyek a reklámokat a nyilvánosság számára elérhetővé teszik. Ezek elsősorban a médiaszolgáltatók és a kiadók. Ez mellett az internetes média is érintett. A saját reklám is adóköteles lenne az éves szintű értékhatár felett, de ez nagyon kis számú vállalkozást érint. A közzétevők akkor kötelesek reklámadót bevallani és megfizetni, ha az a reklám közzétételből származó árbevételük eléri vagy meghaladja éves szinten az 500 millió forintot.

A közzétevő KÖTELES NYILATKOZATOT ADNI a Megrendelőnek, hogy

• az adókötelezettség őt terheli és eleget tesz adóbevallási, illetve az adófizetési kötelezettségének  vagy
• adóévben reklám közzététele miatt adófizetési kötelezettség nem terheli.

A nyilatkozattétel történhet szerződésen, külön dokumentumként vagy a reklám közzétételét követő számlán.

Ha a megrendelő nem kap nyilatkozatot a közzétevőtől, akkor a megrendelő válik adóalannyá!!! Tehát a törvény - az elsődleges kötelezett helytállásának hiányában - a megrendelőre, mint másodlagos adókötelezettre teszi át az adóztatás terhét.

Így az a megrendelő válik adóalannyá, aki szerződéses viszonyban áll a közzétevővel. Az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértekének 2.500.000 forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig az adóalap 20%-a. (Kivéve, ha a megrendelő az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.)

A mai ismereteink szerint a legnagyobb internetes felületeket üzemeltető nemzetközi cégek, illetve több hazai médiacég - várhatóan - nem ad ki nyilatkozatot, így az ilyen reklámokat igénybe vevő vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy ők válhatnak a reklámadó alanyává, bevallási és adófizetési kötelezettségük keletkezhet, de csak akkor, ha havi szinten túllépik a 2.500.000 forintos értékhatárt. (Bár gondolhatnánk, hogy lehetséges a reklám közzétételére vonatkozó számlák befogadásának időpontjával trükközni, hogy ne érje el a megrendelő az adott értékhatárt. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról a tényről, hogy főleg a hazai, a számlát kibocsátó ún. közzétevő céget is köti a Ptk. teljesítésre, illetve az áfa törvény számlázásra vonatkozó előírása, így a számla kézhezvétele is viszonylag kötött.)
Következmények:

• Ez az adófizetési kötelezettség megdrágítja a reklámot. Célszerű a budget tervezésénél a közzétevők nyilatkozattételi szándéka felől előre információt beszerezni.
• Abban az esetben, ha közvetítő is van a közzétevő és a megrendelő között, akkor – nyilatkozat hiányában - a közvetítő lesz az adóalany, s ő fogja az adóval növelten a közzétételi díjat továbbszámlázni a megrendelő felé.
• Számolni lehet a reklámokat közzétevő vállalkozások szervezeti átalakulásával, a vonatkozó szerződések (ÁSZF) megváltoztatásával, mert ők is adóminimalizálásra törekszenek. Ez a megrendelők felé akár áremeléssel, akár az eddigi kialkudott feltételek megváltozásával is együtt járhat.

Ha a közzétevő nem ad nyilatkozatot (akár arról, hogy az adót megfizeti, akár arról, hogy nem kötelezett reklámadó fizetésére, mert pl. nem éri el az éves 500 milliós értékhatárt), akkor belép a megrendelői oldalon egy további szankció. A megrendelő a reklám közzétételére fordított teljes költségét nem számolhatja el a vállalkozás költségei között, azaz év végén a teljes közzétételi költséggel meg kell emelni a társasági adó alapját. Így a reklám közzétételi díjat társasági adó is terheli. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez az adóalap korrekció a közzétételi díj első forintjától életbe lép, a nyilatkozatot nem adó(k) által számított közzétételi költség egészére vonatkozik.
Következmények:

• Célszerű a vállalkozások reklámtevékenységének (megrendelés, bonyolítás, dokumentálás, stb.) egy – lehetőleg szakember – kezébe történő összpontosítása, mert csak így biztosítható az adó minimalizálása.
• Minden közzétételt megrendelő vállalkozásnak érdeke a közzétevők nyilatkozatairól megfelelő analitikus nyilvántartást vezetni. Ennek a könyveléssel összhangban kell lennie.
• Számolni kell azzal, hogy amennyiben a közzétevő megrendelője egy ügynökség, s a közzétevő nem ad nyilatkozatot, akkor az ügynökség szolgáltatása – vélhetően – meg fog drágulni, mert az átterhelt reklámadó mellett a nála keletkező társasági adó többletet is érvényesíteni fogja az árakban.

A reklámadó sarkalatos pontja a szereplőknek (közzétevő, megrendelő) a helyes beazonosítása. Ez nélkül nem lehet a valós fizetési kötelezettséget megállapítani. Nehezíti a helyzetet, hogy sok esetben egész megrendelői láncolatot kell feltérképezni.

A reklámadóval kapcsolatosan számos értelmezés – esetleg jogszabályváltozás – láthat még napvilágot. Minden vállalkozásnak az adott időpontban hatályos törvényszöveg alapján kell eljárnia.
A reklámadónak az optimális kezeléséhez nélkülözhetetlen a vonatkozó szerződések és gyakorlatok felülvizsgálata. Ezekben a kérdésekben célszerű jogász, adótanácsadó, könyvelő és reklámszakember együttes igénybevétele ahhoz, hogy az adott vállalkozásnak (légyen az közzétevő, közvetítő vagy megrendelő) a lehető legkevesebb adófizetési kötelezettsége keletkezzen.


Budapest, 2014. szeptember 02.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

Kapcsolódó dokumentumok:

• 749_file1_14-09-02_reklamado-kovetkezmenyei.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.