Kedves Partnereink!
Szeretnék előrebocsátani, hogy egy híradás – önmagában – nem tudja azt az ismereti hátteret biztosítani, amely a vállalkozó számára elengedhetetlen a mindennapi munkájához, a döntéseinek a meghozatalához.
Most csak arra vállalkozunk, hogy egy áttekintést nyújtunk az új Ptk. felelősségre vonatkozó rendelkezéseiről, s ráirányítjuk a figyelmet bizonyos a kérdésekre.
A felelősség kérdésének egy esetleges kár bekövetkezésénél, illetve a kártérítésnél van fontos szerepe. A felelősség megállapítása arra ad választ, kinek kell a keletkezett kárt viselnie.
Az új Ptk. Második Könyv – AZ EMBER MINT JOGALANY részében a személyiségi jogokról szóló szabályok között szerepel a sérelemdíj, amelyet már akkor követelhet a sértett, ha a jogsértés bekövetkezett. A személyiség jogok megsértésével okozott vagyoni károkra az általános kártérítési szabályok vonatkoznak.
A Harmadik Könyv – A JOGI SZEMÉLY részben találkozunk a különféle, az új Ptk. által elismert szervezettípusok (közötte a gazdasági társaságok) szabályaival. A jogi személyben tevékenykedő természetes személyek annak nevében és érdekében hozott döntéseikkel, működésükkel hatással vannak a környezetükre. A tulajdonosok és az ügyvezetés közötti, illetve a tevékenységi körükhöz kapcsolódó felelősségi kérdéseket találjuk meg ebben a könyvben.
A Hatodik Könyv – KÖTELMI JOG tartalmazza a kártérítési felelősség általános szabályait. Ezen kívül külön kezeli a más személy által okozott kárért való felelősséget, úgy mint:
• felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért [6:540. §]
• felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért [6:541. §]
• felelősség a megbízott károkozásáért [6:542. §]
• felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért [6:543. §]
• felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért [6:547. §]
Az új Ptk. külön-külön kezeli
• a szerződésen belüli, illetve
• a szerződésen kívüli
károkozást és felelősséget. Ez egy új megoldás, mert a régi szabályozásban a polgári jog egész terültén a felelősség azonos elvei érvényesültek. Az új szabályozásban a szerződésen belüli felelősség megerősödött, illetve a szerződéses kívüli felelősségre – megközelítőleg – a régi szabályozás maradt. Tehát a szerződéses viszonyokban – bár biztosítva van a nagyon tág szerződéses szabadság – de a felelősségi szabályok szigorodtak.
Az új Ptk. az előző Ptk. szabályozással megegyezően a kár fogalmát, a kártérítés módját, a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettséget egységesen – a szerződésen belüli, illetve a szerződésen kívüli károkozás esetén egyformán – határozza meg.
Itt találunk szabályokat, illetve konkrét eljárási rendet a többes károkozás esetére is.
A felelősség megállapításánál fontos elvárás, hogy a káresemény keletkezésénél minden érintettnek a kár minimalizálása érdekében kell cselekednie.
Az alkotmányban tiltott (semmis) a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződés.
A szerződésen kívüli kártérítéses szabályok között számos olyan rendelkezést is találunk, amely a szerződésen belüli kártérítéseknél is alkalmazható vagy alkalmazandó. Ilyenek:
• A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni [6:527. § [A kártérítés módja]]
• A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.
• A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. [6:532. § [A kártérítés esedékessége]]
A bírósági ítéletek fogják az új Ptk. felelősségi szabályait pontosítani, illetve a helyes értelmezést meghatározni. Mindennek ellenére egyetlen felelős vállalkozó sem teheti meg, hogy ne alakítsa úgy szerződésen belül és szerződésen kívüli kapcsolati rendszerét, szervezeti struktúráját, döntéshozatali mechanizmusát, hogy nem veszi figyelembe a felelősségi szabályokat. Ez mindenkinek jól felfogott érdeke. Ehhez azonban mindenképpen a jogszabályi háttér megismerése és szakemberek segítsége szükséges.
Budapest, 2014. augusztus 13.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Csilla!
A héten lezajlott szakmai versenyek második fordulóján és díjátadáson személyes részvételéért,
továbbá a versenyek támogatásáért ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...