Leltárhiány miatti felelősség

Kedves Partnereink!

 

A gazdálkodó – a működési feltételeinek kereti között, illetve a tulajdonosi érdek védelmét érvényesítvén - az eszközeinek, készleteinek (anyagok, áruk, terméke) gondos őrzésével belső munkatársat vagy külső megbízottat bízhat meg. A megbízott személy köteles a rábízott eszközöket gondosan őrizni, szabályszerűen kezelni, a mennyiségi változásokat megfelelően dokumentálni.

 

Előre kell bocsátani, hogy nem minden készlethiány tekinthető leltárhiánynak, hiszen bizonyos anyagoknál, áruknál vannak természetes veszteségek is. Ezt nevezik kálónak.

 

Leltárhiányról akkor beszélünk, ha a hiány ismeretlen okból keletkezett. Amikor a hiány oka ismertté válik (pl. lopás, kötelezettségszegés), a leltárfelelősség szabályai már nem alkalmazhatók.

 

A Munkatörvénykönyve (Mt.) a leltárhiányért való felelősséget négy feltétel együttes meglétéhez köti. Ezek teljesülése esetén a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősségre vonható:

  • a felek kötöttek leltárfelelősségi megállapodást az adott leltári időszakra (két leltár között eltelt időre),
  • megtörtént a leltárkészlet szabályszerű átadása-átvétele,
  • sor került a leltárhiány törvény szerinti megállapítására,
  • a felelős személy az adott munkakörben vagy munkahelyen legalább a leltáridőszak felében munkát végzett.

 

A leltárhiány megállapítása esetén a leltárhiányért felelős dolgozóval szemben a felmondás jogszerű, ha bizonyított, hogy a hiány a munkavállalók kötelezettségszegésével okozati összefüggésbe hozható.

 

Az írásban megkötött egyéni leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

Lehetőség van csoportos leltárfelelősségi megállapodásra is. Akkor van ennek reális alapja, ha az adott készletet több személy kezeli. 

A leltárfelelősségi megállapodást kötelező írásban foglalni, ez érvényességi feltétel, leltári felelősségre kötelezést egyoldalúan nem rendelhet el a munkáltató.

 

A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást – de csak a leltáridőszak utolsó napjára - indokolás nélkül írásban felmondhatja.

 

A leltárhiány megelőzésére – és egyben a gazdálkodó és a készletek őrzésével megbízott személy biztonság érdekében – a gazdálkodónak nagy körültekintéssel és szakértelemmel kidolgozott szabályzattal kell rendelkeznie. Ennek keretében kell meghatározni – többek között:

  • azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
  • a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
  • a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
  • a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
  • a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

 

Leltározásnál azoknak a személyeknek is jelen kell lenniük, akik adott eszközök, készletek felelős őrzésével vannak megbízva. Ha ez nem megoldható, akkor a munkáltatónak kell a megőrzéssel megbízott személyt képviselő érdektelen személyt kijelölnie.

 

A leltárfelelősséggel tartozó munkavállaló felelősségének mértéke:

  • a készletet egyedül kezelő személynél a hiány teljes összege;
  • nem felelős munkavállaló közreműködésekor legfeljebb 6 havi távolléti díj;
  • csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét.

 

Amennyiben bekövetkezett leltári hiány mértékét a gazdálkodó meg szeretné téríttetni a munkavállalóval, ahhoz pontosan be kell tartani a Munka törvénykönyvében foglalt eljárást.

Ennek módja lehet:

  • fizetési felszólítás kibocsátása (a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igény esetén), vagy
  • a munkaügyi peres eljárás kezdeményezése.

Mindkét esetben oda kell figyelni a törvény szigorú - 60 napos - jogvesztő határidejére. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Ezen kívül akár büntető feljelentésnek is lehet helye – amennyiben a keletkezett kár, illetve a körülmények ezt indokolják.

 

Mivel ilyen ügyekben a legkisebb eljárásbeli hibának is komoly következményei lehetnek, célszerű minden lépést ilyen esetekre specializálódott munkajogásszal, ügyvéddel egyeztetni.

 

Budapest, 2017. április 26.

Tisztelettel:

 

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Több mint egy éve ismerem dr Sallai Csillát, és sokszor lenyűgözött, hogy mennyire napra kész a változásokban, és milyen sok ötlete van arra, hogy legyen rendben egy cég könyvelése. Az, hogy 12 fővel dolgoznak, objektíven ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...