Közös költség fizetése, elszámolása

Kedves Partnereink!

A közös költségre vonatkozó szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg.
A társasházak szervezeti-működési szabályzatának - a törvény keretei között - tartalmaznia kell a közös költség viselésére vonatkozó szabályok.

A közös költség nem más, mint a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összessége. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza – többek között – a közös költséghez való tulajdonosi hozzájárulás összegét.

A közös költség előírására általában havi bontásban kerül sor.

A tulajdonosok részéről a befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat, a befizetés könyvelésének konkrét bizonylata:
•    az átutalási megbízás,
•    csekken történő fizetésnél a csekk, illetve
•    a házipénztárba készpénzzel történő fizetésnél a bevételi pénztárbizonylat.

A közös költségről a társasház nem állít ki számlát a tulajdonosok részére, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. De viszonyt, ha a társasház nyújt valamilyen szolgáltatást (pl. bérbe adja a reklámfelületet), akkor szolgáltatást nyújt, s erről már számlát köteles kiállítani. Tehát csak az általa nyújtott szolgáltatásról, s nem a közös költségről.

A társasház nevére érkező beszerzésekről, költségekről szóló számlákat a társasház számolja el, azok fedezetét a közgyűlésen elfogadott költségvetésben került megtervezésre. Azokat továbbszámlázni nem kell (nem is lehet) a tulajdonosoknak, mivel a közös költségként befizetett összegekkel azok terheit ők már megfizették.

Gyakran a tulajdonos bérbe adja az ingatlanát. Ekkor a felek megállapodhatnak arról, hogy a közös költséget
•    továbbra is a tulajdonos fizeti, s ezt beépíti a bérleti díjba vagy
•    a bérlő fizeti.
A tulajdonos és a bérlő közötti kapcsolathoz a társasháznak közvetlenül sem jogi, sem pénzügyi vonatkozásban nincs köze, mert az a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás tárgyát képezi.
Ez azonban nem változtatja meg a dokumentálásra vonatkozó szabályokat, azaz az adott ingatlanra előírt befizetés kerül könyvelésre a társasház nyilvántartásaiban – függetlenül attól, hogy ki eszközölte a befizetést.

Amennyiben a felek úgy rendelkeznek, hogy a bérlő fizeti a közös költséget, akkor, ha a bérlő (a tulajdonossal kötött megállapodása ellenére) nem fizeti a közös költséget, a tartozást a társasház a tulajdonoson hajtja be.

A vállalkozásoknál a közös költség és a társasház által nyújtott egyéb szolgáltatások elszámolása kockázatokat rejthet.

Irodánk tanácsadói tevékenysége keretében vállalja a dokumentálási gyakorlat felülvizsgálását.


Budapest, 2013. július 22.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

BNI tagságom egyik nagy előnyének tartom, hogy megismertem dr. Sallai Csillát és a Stallum Kft-t, akikkel stratégiai partnerséget kötöttünk.  Csilla  cége nem egy átlagos könyvelő iroda, ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...