Követelések kezelése

Kedves Partnereink!

Az üzleti év végén beszámolót kell összeállítania minden gazdálkodónak. Ennek összeállítása előtt a gazdálkodó követeléseit és kötelezettségeit át kell tekinteni, s meg kell állapítani, hogy

• az valóban nyitott tétel-e,
• milyen feltételektől függ annak pénzügyi teljesítése.

A nyitott tételek lehetnek:

• esedékességi időn belüliek – velük szemben az elismertség bizonyításán kívül nincs különösebb teendő,
• lejárt tételek.

A követeléseknél, a lejárt „nyitott” követelések minősítésénél két szempontot kell megvizsgálni

• kell-e értékvesztést elszámolni a követelésre, vagy
• a követelés nem minősül-e behajthatatlan követelésnek

Az értékvesztés olyan számviteli eljárás, amelynek keretében azoknál a követeléseknél, amelyeknél nem várható, hogy az összeg 100 %-ban be fog folyni, a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján a követelés egy részét ráfordításként el kell számolni, ezzel a követelés értékét csökkentve. Tehát ebben az esetben a követelés egy csökkentett értékben fog a továbbiakban a könyvekben (s így a beszámolóban is) szerepelni.
Az értékvesztés elszámolásakor alkalmazott eljárási rendet, mértéket – arányokat, vagy konkrét értékeket - a gazdálkodónak előzetesen a számviteli politikában kell meghatároznia.

Az értékvesztés mértékének meghatározásakor

• a követelés továbbra is fennáll a partnerrel szemben,
• a követelés eredeti összegét változatlanul követeli a gazdálkodó a partnerétől, csak egy elkülönült főkönyvi számlával szemben számolja el a ráfordítást,
• a rendelkezésre álló piaci és partnerre vonatkozó információkból kell kiindulni,
• akkor számolni kell vele, ha ettől a gazdálkodó eredménye negatívvá válna;

Mivel az értékvesztés nem végleges leírás, a társasági adó nem akceptálja az értékvesztés elszámolását, mint adóalapot csökkentő ráfordítást, így az elszámolt értékvesztés összegével (mint egyéb ráfordítással) csökkentett társasági adóalapot ugyanekkora összeggel vissza kell növelni.

Azokat a követeléseket, amelyeknek a befolyására semmilyen esély sincs, le kell-e írni az üzleti év hitelezési veszteségeként, mert behajthatatlan követelés nem mutatható ki a mérlegben.

Az a követelés tekinthető behajthatatlannak,
a) amely az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs teljes fedezet,
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás keretében elengedte,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, azaz
•    amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (költség-haszon elv alapján),
•    amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

Ha egy követelés a fenti feltételek bármelyikének megfelel, akkor ki kell vezetni a könyvekből (azaz, ráfordításként el kell számolni. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

A társasági adótörvény szerint behajthatatlan követelés (4. § 4/a. pont):
A társasági adóban ráfordításként nem elismert (vagyis adóalap növelő tételként kezelendő) az a behajthatatlan követelés, amelyet azért írtak le, mert

• elévült, vagy
• bíróság előtt nem érvényesíthető.

De évente el lehet számolni a legalább egy éve ki nem egyenlített követelések 20%-át behajthatatlan követelésként, ha arra előzetesen legalább ilyen mértékű értékvesztést már elszámoltak.

Minden gazdálkodónál kiemelt figyelmet célszerű fordítani a követelések kezelésére. Ennek – fentiek alapján – van számviteli, eredményt befolyásoló hatása is, amelynek szabályaival célszerű tisztában lenni.

A könyvelés és a gazdálkodó együttes, összehangolt munkájával biztosítható, hogy a vevői követelések kezelésével a mérlegben, az eredményben és az adózásban is a valós és kívánt hatások jelenjenek meg.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan további kérdés merül fel készséggel állunk partnereink rendelkezésre.

A témával kapcsolatosan ajánljuk az 5percAdó szakmai blog következő írását:
http://5percado.hu/a-kovetelesek-ev-vegi-ertekelese/



Budapest, 2016. február 5.


Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 923_file1_16-02-05-kovetelesek-leirasa.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.