Kötelező szabályzatok

Kedves Partnereink!

A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény [Szt.] a gazdálkodók nagy része számára kötelező jelleggel írja elő, hogy a számviteli politikáját a megalakulását követő 90 napon belül hozza létre, illetve legalább a jogszabályok változása esetén módosítsa. A számviteli politikával egyetemben minden vállalkozásnak rendelkeznie kell még számlatükörrel és számlarenddel.

A számviteli politika keretén belül kell elkészíteni:

   a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzat;

   b) az eszközök és a források értékelési szabályzat;

   c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat; (csak éves beszámolónál és ott is csak bizonyos nagyság felett kötelező)

   d) a pénzkezelési szabályzat.

A szakmai gyakorlat szerint ezek a szabályzatok különálló egységként készülnek el, így azokat rugalmasabban lehet kezelni.

Nem kell számviteli politikával rendelkeznie a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnak, de sok esetben a tulajdonosi érdek, illetve a vállalkozásban lévő vagyon védelme mégis indokolja a belső szabályzatok létét. (Számlatükör és számlarend náluk is kötelező!)

A Szt. kimondja, hogy a „számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős”.

A könyvelés – főleg kiszervezett könyvelés esetén – csak korlátozottan ismeri a gazdálkodó vízióját, hosszú távú céljait, illetve annak eléréséhez felhasznált eszközöket, módszereket. Ezért önmagában a könyvelő nem képes a szabályzatok összeállítására. A könyvelő elő tudja készíteni a döntéseket, s a szükséges választási lehetőségek közül ajánlani tud a vállalkozás képviselőjének az alkalmazandó eljárást, illetve konzultációs partner lehet a gazdálkodó saját működési elképzeléseinek, ötleteinek megvalósíthatóságát és jogszabályszerűségét illetően.

A Szt. 2016. évre vonatkozó változása megkövetelte a számviteli politika átdolgozását. Ezt egybe lehet (lehetett) kötni egyéb, a management által kezdeményezett változás szabályzatba foglalásával.

Ezek a szabályzatok a kötelező jellegen kívül számos helyzetben segíthetik is a vállalkozás életét:

• tartalmazzák a mindennapi gyakorlatot (Pl. pénzkezelési szabályzat);
• a tulajdonosi vagyon védelméhez jelentős mértékben hozzájárulnak;
• segítik a visszatekintést (Pl. egy utólagos ellenőrzésnél);
• a munkavállalók elszámoltatásához alapot nyújtanak (Pl. házipénztárt kezelő személy, anyaggal és eszközökkel gazdálkodó személy)
• a hosszú távú eredménytervezés egyik eszköze (értékcsökkenés megtervezésének módja)

A kötelezően előírt szabályzatok megléte, folyamatos aktualizálása, illetve az azokban foglaltak betartása minden gazdálkodó érdeke is. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII. törvény ide vonatkozó szankciója így szól: (Art.172. § (1))

„A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, …, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be”

A könyvelők szaktudásukkal és gyakorlati tapasztalataikkal támogatják a fenti szabályzatok elkészítési folyamatát. Irodánk is segítséget nyújt Partnerei számára - a tanácsadói tevékenység keretében - a gazdálkodó tevékenységének sajátosságait figyelembe vevő szabályzatok összeállításában.

Budapest, 2016. szeptember 20.

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló    

Kapcsolódó dokumentumok:

• 989_file1_16-09-20-kotelezo-szabalyzatok.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.