Kedves Partnereink!
A 2016. évi adóváltozások egyik érdekes új eleme az adózók minősítése, amely szabályait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.
A NAV kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:
a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
d) egy éven belül a NAV ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított 1 évig áll fenn.
Megszünteti a NAV az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az adózó az arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.
Milyen hátrányokat jelent a kockázatos adós minősítés?
A kockázatos adózó által visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap.
Ha az adózó a NAV által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.
A kockázatos adózót terhelő, a NAV által felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. (Ha a NAV a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, akkor a késedelmi pótlék mértéke általános mértékű, azaz a jegybanki alapkamat kétszerese.)
Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, a NAV az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti. A NAV által kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.
A NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.
A kockázatos adózókkal kapcsolatosan is számos értelmezési kérdés merül még fel, amelyről folyamatosan tájékoztatást nyújtunk Partnereinknek.
Budapest, 2015. október 22.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Én még nem tudtam olyan szakmai kérdéssel, problémával fordulni Sallai Csillához, amire ne tudott volna azonnal abszolút kielégítő választ adni, sőt az Ő válaszai általában nem egyszerűen válaszok, hanem komplett elemzések ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...