Kedves Partnereink!
A 2016. évi adóváltozások egyik érdekes új eleme az adózók minősítése, amely szabályait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.
A NAV kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:
a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
d) egy éven belül a NAV ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított 1 évig áll fenn.
Megszünteti a NAV az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az adózó az arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.
Milyen hátrányokat jelent a kockázatos adós minősítés?
A kockázatos adózó által visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap.
Ha az adózó a NAV által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.
A kockázatos adózót terhelő, a NAV által felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. (Ha a NAV a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, akkor a késedelmi pótlék mértéke általános mértékű, azaz a jegybanki alapkamat kétszerese.)
Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, a NAV az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti. A NAV által kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.
A NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.
A kockázatos adózókkal kapcsolatosan is számos értelmezési kérdés merül még fel, amelyről folyamatosan tájékoztatást nyújtunk Partnereinknek.
Budapest, 2015. október 22.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...