Késve fizetés – változott a Ptk.

Kedves Partnereink!

Az új szabályokat a 2013. évi XXXIV. törvény tartalmazza. A törvény címe – az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról – is már utal törvényalkotói szándékra, de a változás nem csak az építőipari vállalkozásokra, illetve ügyletekre terjed ki.

Már elöljáróban szeretném felhívni a figyelmet, hogy és ezeket a szabályokat a 2013. március 16-a után kötött szerződésekre kell alkalmazni. Tehát, ez nem opció, hanem minden új szerződésnél a felekre kötelező.

Fizetési határidő

Ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a pénzügyi teljesítés határidejéről (értsd: fizetési határidő), akkor főszabály szerint a pénztartozást a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni (Ptk. 292/A §).

A következő esetekben szorosabb – azaz 30 napon belüli – a kötelező fizetési határidő:
•    a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte; (Pl. építési, szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezése)
•    nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
•    a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

Azt a szerződéses megállapodást, amelyben a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidőben állapodnak meg a felek - az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy az „a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltétel”. (Ez a szabály jó hatással lehet a nem egyenlő gazdasági súlyú vállalkozások közötti üzleti kapcsolatokra is.)

Késedelmi kamat (Ptk. 301/A.)

A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél felszámítható késedelmi kamat a jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt értéke. (Eddig + 7 % volt.)
2013. július 1-től kezdődően a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (Eddig a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt.)

Ha a tartozás összege idegen pénznemben van meghatározva (pl. EUR), akkor az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamatot, ennek hiányában a pedig a pénzpiaci kamatot kell alapul venni. Ez a szabály a külföldi féllel kötött szerződéseknél fontos – érdemes a szerződéskötés előtt tájékozódni a partner ország szabályairól is.

A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis. Ez alól kivételt képez, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles, mert ez váltja ki a késedelmi kamatot. (Ptk. 301/A. §).

Behajtási költségátalányt

A behajtási költségátalány egy új eszköz, amelynek célja a feleket a fizetési határidő betartására ösztönzi. Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni. Az átszámítás árfolyama az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama. (Ptk. 301/B. (3))

E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól (azaz ami a késedelmi kamat emellett is jár); a kártérítésbe azonban beszámít a behajtási költségátalány összege. Ettől eltérő kikötés semmis.

A fizetési határidőkre és a késedelemre vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési eljárásokban is alkalmazni kell.

Míg a kamatra vonatkozóan van kialakult eljárási szabály és gyakorlat (a tartozás megfizetését követően a ténylegesen késedelmes napokra számítva számla nélkül történő tájékoztatás alapján fizetendő), addig a behajtási költségátalány kiterhelésére még nem alakult ki konszenzus a szakmai körökben, illetve ezzel kapcsolatosan nem született adóhatósági vagy jogalkotói állásfoglalás sem. Így erre vonatkozóan a későbbiekben fogunk tájékoztatást adni.


Budapest, 2013. július 29.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló
 



 

 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 635_file1_13-07-29-kesve-fizetes.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.