Kedves Partnereink!
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint minden munkáltató köteles – az egyébként a munka törvénykönyvében előírt kockázatbecslés keretében - folyamatosan vizsgálni az alábbi kockázatok előfordulását:
a) látásromlást előidéző tényezők,
b) pszichés (mentális) megterhelés,
c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
A munkáltató úgy köteles a munkafolyamatokat megszervezni, hogy
(Természetesen e előírt szünet és a további munkavégzés is munkával töltendő!)
A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését:
a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
A munkavállaló is köteles a munkaegészségügyi és látásvizsgálaton részt venni.
Az orvos indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként
a munkáltatónak a munkavállalót el kell látnia a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
A rendelet szerint – tehát - csak a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségei térítendők meg. (Ebbe nem tartozik bele a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül is használt szemüveg vagy kontaktlencse.)
A jövedelemadó szempontjából adómentes természetbeni juttatásnak minősül a jogszabály által előírt használatnak megfelelően juttatott védőeszköz, baleset- és egészségvédelmi eszközök. Fontos, csak akkor áll fenn az adómentes juttatás a szemüvegek esetében, ha
Ebben az esetben sem a munkavállalót, sem a munkáltatót nem terheli adófizetés a juttatás miatt, s a juttatás előzetesen felszámított áfája is levonható, illetve a juttatás a vállalkozás érdekében elszámolt költségként elszámolható. Kiemelnénk azonban, hogy a jogszabály csak a munkavállalókat nevesíti a juttatással kapcsolatosan, az egyéb jogviszonyt nem!
A jogszabályi előírás túli juttatás a vállalkozásnál adóköteles természetbeni juttatásként kell kelezni.
Mivel a jogszabály a minimum-juttatást írja elő, ezért az esetleges extrák (speciális, design keret vagy lencse) a cafeteria keret részeként is elszámolható.
Budapest, 2015. május 29.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...