Kényszertörlés

Kedves Partnereink!

Az alábbiakban az Adózóna 2015.02.13. cikke alapján vázlatosan tekintjük át az esetleges jogkövetkezményeket.
„A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből.”

Kényszertörlési eljárást a cégbíróság akkor rendel el, ha:

• a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásakor a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be (például nem jelölnek ki megfelelő személyt az ügyvezetésre a cégbíróság felhívása ellenére sem),
• az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti, hogy a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének,
• az állami adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez,
• a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (egyszerűsített végelszámolás esetén),
• a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye (pl. Bt. tagjainak száma 1 főre csökkent és 6 hónapon belül a tag pótlása nem történt meg.)

Nem rendelheti el a kényszertörlési eljárást a cégbíróság abban az esetben, ha:

• már elindult a cég felszámolása,
• bíróság vagy az ügyész értesíti a bíróságot, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés várható.

Kényszertörlési eljárás jellemzői:

• a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet,
• nem kezdeményezhető a cég átalakulása, egyesülése, szétválása,
• a cég képviselője az eljárás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat nem tehet, kötelezettséget nem vállalhat,
• a cég képviselője kizárólag a hitelezői igények figyelembevételével járhat el,
• a cég nevét és rövidített nevét a „kényszertörlés alatt”, illetve „kt.a.” toldattal kell használni.

Cégbíróság

• a Cégközlönyben teszi közzé az eljárás kezdetét,
• felhívja a hitelezőket a követeléseik bejelentésére,
• vagyonfelmérést végez (közhiteles vagyonnyilvántartásokban, pénzforgalmi számlákban, befektetési vállalkozásoknál).

A fellelt vagyonból kerülnek kiegyenlítésre

• a dolgozók követelései,
• a hitelezők igényei,

Amennyiben ezekre nincs kellő fedezet, akkor a Cégbíróság, illetve az általa kijelölt személy (de nem a volt ügyvezető!) rendelkezik a kiegyenlítésekkel kapcsolatos ügyekben.

A kényszertörlési eljárás befejeződhet:

• eltiltás nélkül törlik a céget,
• eltiltás elrendelése mellett törléssel,
• a kényszertörlési eljárást megszüntetik és felszámolási eljárás megindítását kezdeményezik.

Az eltiltás vonatkozhat arra a személyre, aki

• a kényszertörlést megelőző évben a társaság vezető tisztségviselője volt,
• korlátlanul felelős tagja volt,
• korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaság többségi befolyással rendelkező tagja volt.

Az eltiltott személy öt évig

• nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává,
• egyéni cég tagjává, továbbá
• nem lehet cég vezető tisztségviselője.

„Ha valaki több gazdasági társaságban van bejegyezve vezető tisztségviselőként és ezek közül az egyik társaságot kényszertörlési eljárás lefolytatása mellett a cégbíróság törli a cégjegyzékből és a vezető tisztségviselőt eltiltja, akkor azzal elindíthatja azon cégek kényszertörlési eljárását is, amelyekben ugyanaz az eltiltott személy van vezető tisztségviselőként bejegyezve.”

A Cégbíróságnak bírságolási joga van:

• 100 000 - 10 millió forintig terjedő bírság a cégnek vagy vezető tisztségviselőnek – ha a kényszertörlési eljárást megelőző törvényességi felügyeleti eljárás során megállapítják a felelősségét.
• 100 000 - 900 000 forintig terjedő bírság a vezető tisztségviselőre és tagokra együttműködési kötelezettség megszegése miatt akár ismétlődő jelleggel.

A kényszertörlési eljárás vázlatos ismertetése is rámutat arra, hogy a vállalkozások megszüntetésére nem ez a célravezető megoldás.



Budapest, 2015. február 17.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


 
 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 815_file1_15-02-17-kenyszertorles.doc

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.