Kártérítés vs. kártalanítás

Kedves Partnereink!

Az új Ptk. a korábbi polgári jogi szabályozáshoz képest elválasztja egymástól a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség és a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait. Ennek oka, hogy szerződéses viszonyokban az elvárhatóbb a fokozott gondosság, körültekintés és előrelátás.

Az új Ptk a szerződésszegésből eredő kárért való felelősséget a következőképpen nevesíti.
Ptk. 6:142. §:
„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Ptk. 6:143. §:
„A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén ugyanakkor a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.”

A szerződésszegésből eredő kár enyhítésére a gyakorlatban két eljárás alkalmazható, amelyekre vonatkozó fogalmakat a gyakran összekeverik egymással. Ezek:

• kártérítés
• kártalanítás.

A kártérítés a jogellenes magatartással okozott károk megtérítésekor fizetett jóvátétel, amely nem minősül ellenértéknek, ezért a kártérítést áfa-körön kívüli tételként kell kezelni.

A kártalanításról akkor beszélünk, amikor jogszerű (jogilag megengedett) magatartással okozott kár megtérítése történik, ezzel adóköteles szolgáltatásnyújtás valósul meg.

Tehát, a fentiek alapján e két fogalom helyes megítélése és kezelése adózási szempontból kiemelten fontos. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint:

• a kártérítés - áfa körön kívüli tétel (Áfa tv. 259. §)
• a kártalanítás –áfa fizetési kötelezettséget von maga után (Áfa tv. 13. § (2) bekezdés b) pontja)

A szerződésekben gyakorta szerepel az ún. bánatpénz, amelyet valamilyen ügylettől való elállás esetére kötnek ki a felek.
A bánatpénz - általában - a kártalanítás egyik módja, s a kártalanítás címén fizetendő összeg áfa fizetési kötelezettséget von maga után, de az ilyen címén kapott összeg áfa tartalma levonásba helyezhető (természetesen csak akkor, ha az áfa levonás egyéb feltételei fennállnak.).
A helyes adózási mód megállapításához azonban szükséges az ügylet teljes tartalmát ismerni.

E témában két ajánlott szakmai cikk:
http://ado.hu/rovatok/ado/az-uj-ptk-egyes-adozasi-vonatkozasu-reszei
http://kuria-birosag.hu/hu/sajto/banatpenz-vagy-vetelar-eloleg-fizetesehez-kapcsolodo-altalanos-forgalmi-ado-visszaigenylesenek

Sok vállalkozó számára jelenthet nehézséget a fenti fogalmaknak a megkülönböztetése, helyes használata, de leginkább annak adózási kezelése vagy az eredményre gyakorolt hatásának az előrevetítése. Ebben tudnak a szakképzett adószakértők, adótanácsadók és a számviteli szakemberek a vállalkozásoknak segítséget nyújtani.

Budapest, 2015. április 30.


Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 842_file1_15-04-30-karterites-vs-kartalanitas.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.