Illeték kifizetésének dokumentálása

Kedves Partnereink!

Sokszor vetődik fel a könyvelésnél a kérdés, hogy milyen bizonylattal lehet alátámasztani a megfizetett illetéket.

Az Sztv. 165–167. §-ai rendelkeznek a bizonylati elvről, illetve a bizonylatok tartalmi követelményeiről. E rendelkezések szerint a gazdálkodó szervezeteknél folyó könyveléshez olyan bizonylatot kell kiállítani, amely a gazdasági esemény megtörténtét (a kérdéses esetben az illetékfizetési kötelezettség pénzügyi teljesítését) valamennyi, a pontos elszámolást alátámasztó információval együtt igazolja. A bizonylat számla vagy más, az esemény jellegének megfelelő, a tartalmi követelményeket kielégítő formát ölthet.

Ha a kötelezettséget nem készpénzben teljesítik, hanem postai csekken vagy banki átutalással fizetik meg, a postától, a banktól a befizetés igazolására kapott bizonylat rendszerint csak a pénzmozgás megtörténtének igazolására alkalmas.

Ha törvényi előíráson nyugvó költségvetési befizetési kötelezettség pénzügyi teljesítéséről van szó, akkor a könyvviteli elszámolás bizonylata:
• illetékre vonatkozó határozat – amely az illetékköteles eljárást megelőző
dokumentum, vagy utólagos kivetésű,
• törvényi hivatkozás megjelölésével a kötelezett által kiállított más, ún. „belső bizonylat” is.
Ezekhez kell csatolni a befizetést igazoló postai feladóvevényt vagy a banki átutalási megbízást.

Gyakorta fordul elő, hogy az illetékköteles eljárás lefolytatója (valamely hatóság) az eljárása során bevonja az illeték befizetését igazoló eredeti postai feladóvevényt vagy a banki átutalási megbízást.

Ilyen esetben indokolt lehet a befizetés megtörténtéről igazolást kérni az eredeti igazolást bevonó hatóságtól. Viszont nem feltétlenül szükséges átvételi igazolást adni (és kérni) a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok bevonásáról az olyan hatósági eljárásoknál, amelyeknél jogszabály az eljárás megindítása feltételéül rendeli el az illeték megfizetését. Ilyen esetekben maga a lefolytatott eljárás eredményeként kiadott dokumentum igazolja az illeték megfizetésének tényét. Ebbe a csoportba tartoznak a cégeljárási illetékek.

Az adóhatósági ellenőrzések tapasztalata azonban arra int, hogy amennyiben lehetőség és mód van – az elszámolás jogszerűségének egyértelmű prezentálása végett – célszerű ezekben az esetekben is bizonylattal rendelkezni.

Amennyiben egyes kifizetésekkel kapcsolatosan bizonylatolási kérdés merül fel, célszerű ezzel kapcsolatosan a könyvelőt megkérdezni. A könyvelők a mérlegképes képzés és éves kötelező továbbképzés keretében, illetve a gyakorlatban ismerik a bizonylatolás kérdéseit, s azok megoldási lehetőségeit.

Budapest, 2012. március 28.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló



 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...