Ez a cikk 2010. decemberében frissült utoljára. Azóta történhettek olyan jogszabályváltozások, amelyeket a tartalom felhasználásánál figyelembe kell venni.
Kedves Partnereink!
A felszámolási eljárást valamely adós kezdeményezi akkor, amikor már semmilyen más lehetőséget sem lát a tartozás megfizetésére, viszont az adós vagyona részben vagy egészben fedezheti a követelését. A hitelező ekkor a bírósághoz fordulhat, s az eljárás végén a bíróság meghozza az ún. „felszámolást elrendelő végzést”.
A végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság elrendeli annak a Cégközlönyben történő közzétételét.
Az adósok a www.cegkozlony.hu honlapról (napi szintű feltöltéssel) értesülhetnek az induló felszámolási eljárásokról. Ezt a honlapot érdemes legalább heti rendszerességgel figyelni, mert viszonylag rövid idő áll a vállalkozások rendelkezésére ahhoz, hogy mint adós bejelentsék a követeléseiket.
A cégközlönyben több más mellett az alábbi adatok találhatók meg:
Fontos a határidők betartása:
A bejelentések alapján a felszámoló-biztos nyilvántartásba veszi az hitelezőket, ha azok megfizették a regisztrációs díjat. Ennek összege a követelés összegének 1 %-a, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 200.000,- Ft. Ez az összegyűlt összeg nyújt fedezetet a felszámoló eljárására.
Amennyiben a hitelező azt látja, hogy az adós vagyona nem fog fedezetet nyújtani a követelésre, akkor megfontolandó a bejelentés helyett a felszámoló biztostól az összeg behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozatot kérni. Ennek díja 2.000,- Ft. Ennek birtokában kezelhető a követelés „behajthatatlan követelésnek”, s e igazolás alapján a hitelező „leírhatja” a követelést anélkül, hogy azzal a társasági adó alapján vissza kellene emelnie.
Ha a hitelező benyújtja az igényét, akkor arra fel kell készülni, hogy a felszámolási eljárás akár több évig is elhúzódhat. Sok esetben azonban a teljes eljárás végén a felszámoló értesíti a hitelezőket, hogy a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszközök nem nyújtanak fedezetet. Sajnos ki kell várni, hogy a felszámoló-biztos erre vonatkozóan írásban adjon értesítést, s csak ezt követően lehet a követelést behajthatatlan követelésként leírni.
Jó tudni, hogy a felszámolás alá vont társaság vagyonából az alábbi sorrendben kerülnek a kötelezettségek teljesítésre [Csőd tv. 57. § (1)]
Budapest, 2010. december 7.
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...