Helyi iparűzési adó –közvetített szolgáltatás

Kedves Partnereink!

Az adóalap helyes meghatározásához fontos kritérium a levonandó tételeket alátámasztó dokumentáció.

A könyvelés a számvitelről szóló törvény előírásait figyelembe véve rögzíti az egyes gazdasági eseményeket. Némely jogszabály azonban a számviteli törvénytől eltérő definíciókat használ, s a vonatkozó adórelációkban azokat kell használni.
Ez a helyi iparűzési adóról szóló törvényre is igaz, így nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a lekönyvelt gazdasági események közül, mely tételek vehetők ténylegesen figyelembe az iparűzési adóalap meghatározásánál.

Jelen levelünkben a közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos eltérésekre szeretnénk felhívni a figyelmet!
A helyi adókról szóló törvény alapján:

közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Az iparűzési adó számításánál a számvitelileg lekönyvelt közvetített szolgáltatások közül csak azokat a tételeket lehet levonásba helyezni, melyek értékesítése (közvetítése) során írásbeli szerződés született. Tehát míg a számvitel csak a szerződés meglétét követeli meg, addig a helyi adóról szóló törvény egy apró, „írásos” szó beiktatásával az elszámolhatóság szempontjából jelentős többletkövetelményt állít fel. Így az iparűzési adó számításánál csak az írásos szerződéssel alátámasztott közvetített szolgáltatások értéke helyezhető levonásba.

A szolgáltatás „vásárlásánál” fontos kritérium, hogy a vállalkozás saját nevére szóljon a számla. Ez még akkor is igaz, ha a vállalkozás előzetesen tudja, hogy azt a bizonyos szolgáltatást tovább fogja értékesíteni harmadik fél számára.

Az eladás (közvetítés) során szerződést kell kötni, melynek jellemzői:
-    írásbeli szerződés legyen,
-    tartalmazza a közvetítés lehetőségét,
-    tartalmazza a közvetítés módját.

Az értékesítés során nem kötelező a teljes, vásárolt szolgáltatást továbbszámlázni, hanem az akár „részben” akár „egészben” is értékesíthető.

A megvásárolt és közvetített szolgáltatásban nem lehet változatás, annak formája változatlan kell, hogy maradjon! Ez nem zárja ki, hogy ne lehetne további, saját szolgáltatást nyújtani a vevő számára, viszont ez már nem a közvetített szolgáltatás kategóriájába tartozik, így fontos a kettőt megkülönböztetni egymástól!

A kiszámlázásnál a számlán fel kell tüntetni a közvetítés tényét. Ennek egyik – az önkormányzati adóhatóságok által is - elfogadott módja, hogy a számlán feltüntetésre kerül a „A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.” mondat.

A szolgáltatás vételi és eladási ára nyilvánvalóan eltérhet egymástól. (Ez indokolt is, hiszen az ügyletnek – a kereskedelmi tevékenységhez hasonlóan - a nyereségszerzés a célja).

A fentiek alapján látható, hogy elengedhetetlen a megfelelő dokumentáció vezetése. Csak így biztosítható a jogszabályoknak való megfelelés.
Bár az adminisztráció nagy terheket ró mind a vállalkozóra, mind a könyvelőre, de ennek ellenére mindenképpen mérlegelni kell a következőket.

• A nem megfelelően dokumentált, de mégis levonásba helyezett közvetített szolgáltatások elszámolása jelentős adókockázatot hordoz.
• Az előzetesen átgondolt ügyleteknél a helyes elszámolással és dokumentálással optimalizálni lehet a fizetendő iparűzési adó összegét.

Általánosságban elmondható, hogy a könyvelés csak az ügyletek végén találkozik a bizonylatokkal, s csak akkor tud informálódni az ügyletről.
A könyvelés azonban jelentős segítséget tud nyújtani a vállalkozások számára az ügyletek előzetes megtervezésében, az optimális konstrukciók kidolgozásában, illetve a futó ügyleteknél a hibás vagy nem optimális körülmények feltárásában.

Budapest, 2014. április 04.

Tisztelettel:

    Kis-Vén Valéria
    közgazdász, adótanácsadó
 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 712_file1_14-04-04--hipa--kozvetitett-szolgaltatas.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.