Kedves Partnereink!
„A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. §(1) bekezdés bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak
„bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész”.
A rendelkezés szerint az Erzsébet utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára tekintettel adható, csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) január hónapra a teljes 8000 Ft-os Erzsébet utalvány juttatás béren kívüli juttatásként. Az utólagos juttatás törvényi lehetősége pedig nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.
Mindezekre tekintettel nincs akadálya az Erzsébet utalvány előre történő juttatásának. Ilyen esetben a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad. Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély több Erzsébet utalványt kapott, mint a munkaviszony megkezdett hónapjai és a 8000 Ft szorzata, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ezért a munkáltatónak önellenőrzés útján az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét utólagosan módosítania kell. A munkáltatónak ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettsége is felmerül.”
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Erzsebet_utalvany_juttatas.html?query=erzs%C3%A9bet%20utalv%C3%A1ny
Bár jelentős adminisztrációs tehertől szabadulhat meg a vállalkozás azzal, ha nem havonta kell az utalványrendelést és kiosztást intéznie, de azoknál a vállalkozásoknál, ahol számottevő a fluktuáció mégis mérlegelendő, hogy nem célszerűbb-e a havi rendszernél maradni.
A kilépő dolgozónak járó többletjuttatás miatti önellenőrzés után – a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű - önellenőrzési pótlékot kell fizetni, s a külső számviteli vagy adózási szolgáltatók is díjat számolnak fel a keletkezett többletmunka miatt.
A bérszámfejtési rendszerek általában tárolják a munkavállalóknak adott különféle juttatásokat jogcímenként és személyenként, de az előzetes kalkulációhoz mégis célszerű a ezeket és/vagy caferéria elemeket a vállalkozás belső adminisztrációjában is nyilván tartani.
Minden vállalkozás számára ajánlott – legalább időszakonként – áttekinteni a bérrendszert. Szakképzett tanácsadók segítséget nyújthatnak a bérezéssel kapcsolatos adóoptimalizálásban s a dolgozók elégedettségi szintjének fokozásában.
Budapest, 2014. április 24.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...