Kedves Partnereink!
2013. január 1-jétől elektronikus számla az, amely
(A számla kötelező elemeiről a 2013. 01.07. körlevelünkben már adtunk tájékoztatást.)
Az új megközelítés értelmében elektronikus számlának minősül az is, ha
A fenti értelmezést azt teszi lehetővé, hogy hatályon kívül került a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995 (XI.22) PM rendelet (1/F. §. (1) bekezdése, amely azt írta elő, hogy a számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető és eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható. Tehát az előírásoknak már megfelel minden olyan számlázó program, amely nem kezeli a számlapéldányokat!
Az adózásban és a számvitelben is a fentiekben leírt módon a vevőhöz juttatott számlát úgy kell kezelni, mint ahogy a hagyományos papír alapú számlát.
Van azonban két olyan tényező, ahol azonban számít, hogy papíralapú vagy elektronikus számláról van-e szó. Ezek:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [Art.] 2013. 01. 01 nappal kiegészült egy 47/A paragrafussal, amely kimondja:
„Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.”
A fentiek alapján a könyvelésre elégséges eljuttatni számla kinyomtatott verzióját.
A számlák befogadása és a számlák törvényi előírásoknak megfelelő megőrzése továbbra is a vállalkozások feladata és felelőssége.
A fentiekhez kapcsolódóan szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet az Art 2012.01.01. napjától érvényes 172. §. (20a) bekezdésre, amely az iratok megőrzésével kapcsolatos szankciókat tartalmazza.
„Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.”
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdés merül fel, készséggel állunk rendelkezésre.
Budapest, 2013. január 21.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
20 éve dolgozom Dr.Sallai Csillával és a cégével, az alábbi tapasztalataimról tudok röviden beszámolni, a Stallum Kft-t az alábbiakban tudnám röviden jellemezni.
Sallai Csilla varázslatos személyisége és ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...