Cégtábla

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (1) a következőket mondja ki:
„A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie.”

Arra nincs a törvényben előírás, hogy a cégtáblának milyennek kell lennie, illetve helyileg hol és hogyan kell azt kifüggeszteni, viszont figyelembe kell venni az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló [37/2007. (XII. 13.) ÖTM] rendeletet, amely kimondja, hogy homlokzati tervnek kell tartalmaznia - többek között - a cégtáblákat is.

A vállalkozás tulajdonosai két féleképpen dönthetnek:

• a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye vagy
• van külön székhely és egy hely, ahol a központi ügyintézés folyik – ebben az esetben a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (3) bekezdése az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó kötelezettségeként előírja - többek között - a székhely állami adóhatósághoz történő bejelentését is. A székhelyre vonatkozóan van adóhatósági állásfoglalás is. Ez kimondja:
„A központi ügyintézés alatt a székhely fogalma szempontjából csak az az irányító - adminisztratív tevékenység értendő, amit a cég vezetését ellátó személy, szerv vagy testület végez. Ennek csak az a hely felel meg, ahol kifejezetten a cég irányítása és működtetése érdekében fejtenek ki tevékenységet. Az irányítás és működtetés viszont azt is feltételezi, hogy olyan helyről legyen szó, ahol a cég illetve képviselettel felruházott tagja vagy alkalmazottja a cég tevékenységére jellemző üzleti órákban az üzleti partnerek és a hatóságok részére rendelkezésre állnak. Ezért ha az állapítható meg, hogy a székhelynek megadott cím valójában csak a postai küldemények átvételére vagy kezelésére szolgáló cím az előbbi jellemzők nélkül, akkor ez a fogalom meghatározás alapján nem fogadható el székhelynek.”


„A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. A székhelyre - mint a központi ügyintézés helyére - címzett küldeményt átvétele esetén főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni.”

Az adózás rendjéről szóló törvény 24/A. § (1) alapján az adóhatóság az adószámot felfüggeszti, ha
a)  az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
b) az adózó székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén végzett helyszíni ellenőrzés alapján az adóhatóság megállapítja, az adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található. Az adóhatóság folyamatosan végez helyi ellenőrzéseket. Ezeket előzetesen nem jelentik be, így a cég sokszor már csak azt tapasztalja, hogy adószámát az adóhatóság – a fenti okok miatt – felfüggesztette.

Egy esetleges adószám-felfüggesztés, vagy a rosszabb esetben a cég törlése esetén az eredeti helyzet visszaállítása sok kellemetlenséggel illetve kárral járhat, ezért érdemesebb ezt a székhely megfelelő cégtáblával való ellátásával megelőzni.



Budapest, 2011. október 26.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló