Kedves Partnereink!
Először az adózás rendjéről szóló törvény ide vonatkozó részét nézzük:
„(1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni: a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon, b) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon, c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján, d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 forint, amelyet az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.” [Art. 22/D §]
Az automatából nyert frissítő a személyi jövedelemadóról szóló törvény [Szja tv. 70. § (3) bekezdés b) pontja] értelmében „egyes meghatározott juttatásnak” minősül. Ide tartoznak az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevételek, amelynek
Ez utóbbi állítás a kávé-automatára kimondottan igaz, mert arra nincs külön ember, aki regisztrálná a fogyasztást.
Az ilyen juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás szokásos piaci értéke, illetve abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Tehát nem a felmerült költségeket (automata bérlete, feltöltési költségek, stb.) kell jövedelemnek tekinteni, hanem – vélhetően az automata belső számlálója alapján megállapítható – kiadott italok piaci értékét. Az alkalmazott piaci értéket célszerű dokumentálni.
A gépet működtető kifizetőnek tekintendő, így őt terhelik az adók. A jövedelem 1,18-szorosára kell az adókat számítani:
Ezekkel az adóterhekkel jó tisztában lenni, mert a „sok kicsi sokra megy” elv alapján komoly adózási összegek is kijöhetnek. A juttatás után meg nem fizetett adó pedig kockázatokat hordoz.
Budapest, 2016. április 19.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Csillával hét évvel ezelőtt kezdtem el együtt dolgozni és mára szinte az összes ügyfelem könyvvizsgálatát ő látja el. A törvényi kereteken belül mindig kompromisszumkész és próbálja segíteni ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...