Kedves Partnereink!
Alapvetően nem változtak az átalakulás szabályai, csak a jogszabályok fellelhetősége, struktúrája vált bonyolultabbá. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) együtt kell alkalmazni a gazdasági társaság, a szövetkezet, valamint az egyesülés átalakulása, egyesülése, szétválása során.
Tehát jelentős változás, hogy már nem csak a gazdasági társaságok alakulhatnak át, hanem minden, a Ptk. hatálya alatt lévő szervezet is! Ez egybecseng az új Ptk. logikájával és terminológiájával, mert annak hatálya alá is a gazdasági társaságoknál szélesebb kör tartozik.
Átalakulás legegyszerűbb válfaja a formaváltás, amikor a jogi személy más jogi formában folytatja tovább a tevékenységét.
Az átalakulások közé tartozik továbbra is az egyesülés és a különválás, mely átalakulási típusokon belül változatlanul megkülönböztetjük az alábbi átalakulási formákat:
- egyesülési formák: beolvadás és összeolvadás;
- különválási formák: kiválás és szétválás.
Továbbra is lehetőség van egy átalakulási folyamaton belül a fenti elemeket kombinálni, de ezt csak azzal a feltétellel, ha annak leendő működésével kapcsolatosan az új Ptk.-ban foglalt feltételek (pl. tőkekritérium) teljesülnek.
Eljárási folyamat
Az eljárási folyamat is megközelítően egyező a Gt.-ben rögzített szabályokkal. A jogi személy döntéshozó szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.
Első ízben a jogi személy ügyvezetésének előterjesztése alapján állapítja meg, hogy a jogi személy tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával. Ekkor dönt arról, hogy
A döntések után megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges okiratok elkészítésével.
Az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezet, illetve vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. Az elfogadást követően a létrejövő jogi személy létesítő okiratának aláírását követő 8 napon belül köteles a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni.
Az átalakulással létrejövő jogi személy(ek) a bejegyzést követő 90 napon belül mind a jogelőd, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kötelesek készíteni. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) tartalmazza.
Ha a bíróság az átalakulás bejegyzését megtagadja, az átalakulni kívánó jogi személyek a korábbi típusban - gazdasági társaság esetén a korábbi formában - működnek tovább.
Hitelezővédelem
Az új törvény is védi a hitelezőket, mivel rögzíti, hogy az átalakulás az átalakuló jogi személlyel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Az átalakulás követelésének kielégítését veszélyeztető körülmény fennállása esetén a hitelező megfelelő biztosítékot követelhet.
A másik fontos hitelezőket védő szabály kimondja, hogy a jogelőd jogi személy tagjainak felelőssége a kötelezettségeiért akkor állapítható meg, ha a jogutód jogi személy helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni.
Irodánk rendszeresen működik közre átalakulásokban. A gyakorlatból tudjuk, hogy a sikeres átalakuláshoz a gazdasági és jogi szakemberek között szoros együttműködés szükséges.
Budapest, 2015. június 19.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
BNI tagságom egyik nagy előnyének tartom, hogy megismertem dr. Sallai Csillát és a Stallum Kft-t, akikkel stratégiai partnerséget kötöttünk. Csilla cége nem egy átlagos könyvelő iroda, ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...