Kedves Partnereink! Bár a Kft-k kötelező jegyzett tőke emelésének határidejét egy évvel módosították, mert a társaságok tulajdonosai nem tették meg (vagy nem tudták megtenni) a szükséges jegyzett tőke többlet biztosítását. Így továbbra is sok társaság mérlegeli a jegyzett tőke biztosításának a módját. A készpénzben történő befizetés vagy bankszámlára történő utalás helyett lehet választani az ún. apportálást, azaz pénz helyett valamilyen más eszköznek a rendelkezésre bocsátását is. A vagyoni hozzájárulásként a tulajdonos átengedheti a társaságra:
Célszerű olyan eszközt apportálni, amit a vállalkozás a tevékenysége során használni, hasznosítani tud. Az apport értékét hozzáértő szakértő, vagy könyvvizsgáló határozza meg. Az apport értékéért az apportot értékéért azonban
felel. Ezért minden tag közös érdeke, hogy az apport a tényleges piaci értékkel kerüljön be a vállalkozásba. Tehát, az apport ne legyen sem alulértékelt, sem felülértékelt – hiszen az értékkülönbözet valakinek előnyt, másnak hátrányt eredményez, s még adózási következményei is vannak. Ha az apport átruházáskori értéke kevesebb a létesítő okiratban (társasági szerződésben megjelölt értéknél, akkor a társaság a különbözet megfizetését 5 éven belül követelheti az apportot szolgáltató tagtól. (Ez még akkor is fennállhat, ha a cég, illetve üzletrész tulajdonlása és a vállalkozás működtetése, ügyvezetése nem válik szét egymástól – jellegzetes kisvállalkozás – de egy esetleges felszámolásnál már a felszámoló fogja a céget képviselni, s ő felfedheti az értékkülönbözetet, így követelheti azt a tulajdonostól.) Amennyiben az apportot szolgáltató magasabb értékkel bocsátja rendelkezésre az eszközt, mint
az apportálónál adózási kötelezettség keletkezik, mert többletértékhez jutott. Az apportáló,
Az apportot kapó társaságnál illetékfizetési kötelezettség is keletkeztethet, ha az apport tárgya:
Az apportálásból eredő adó- és illetékszabályok, illetve azoknak a működés egészére való kihatásának az előzetes áttekintése elengedhetetlen. Csak így lehet a tőkeemelést és aztán a plusz bevont tőke működését optimalizálni. Az előzetes szakmai tanácsadás után célszerű csak a társasági szerződést módosító ügyvédhez fordulni. Budapest, 2016. március 29. Tisztelettel: dr. Sallai Csilla Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„Címei szerint bejegyzett könyvvizsgáló és adószakértő. Amellett, hogy munkáját és társadalmi feladatait magas szinten űzi, szívesen gyűjti, és nagy becsben tartja a szakmával kapcsolatban ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...