Adómentes közösségi termékértékesítés bizonylatolása

Kedves Partnereink!

Időről időre megjelenik az adóhatóság honlapján állásfoglalás, amely az adómentes termékértékesítéshez elégséges és megfelelő dokumentáláshoz ad iránymutatást. Az adóhatóság álláspontja alapvetően nem változik, ezt bizonyítják az ellenőrzések tapasztalatai is.

Az adómentes értékesítés feltétele annak az igazolása, hogy a terméket igazoltan más tagállam területére szállították ki. Felmerül a kérdés: Mi igazolja teljes bizonyossággal, hogy az áru, termék elhagyta Magyarország területét?
Mivel a hatályos jogszabályok nem fogalmazzák meg az igazolás formáját és tartalmát, ezért a válaszhoz érdemes szem előtt tartani azt, hogy a fuvarlevél önmagában csak azt igazolja, hogy a fuvarozó az árut átvette. Nem igazolja viszont azt, hogy az áru eljutott az országhatáron kívüli rendelkezési helyre!

Minden határon átnyúló EU-s ügyletnél meg kell győződni – annak megkötése előtt (!) - arról, hogy a vevő rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámok megerősítésére az interneten keresztül van lehetőség: (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/)

A kiszállítás három módon történhet:

1.    Vevőtől és szállítótól független harmadik fél végzi a kiszállítást

Legmegfelelőbb a kiszállítás bizonyítására az ún. CMR okmány. Az adóhatóság is ezt részesíti előnyben, mert azon úgy a pontos kiszállítás, mint az átvétel hitelt érdemlően rá van vezetve. Bár a jogszabályok nem írják elő, hogy a vevőnek a CMR okmány egy példányát vissza kell(ene) küldenie az eladó részére, csupán annak meglétét fogalmazzák meg. Ennek ellenére egy ellenőrzés során az adóhatóság szinte minden esetben kéri annak bemutatását, ezért érdemes beszerezni egy példányt a szállítást követően.

2.    Vevő saját fuvareszközzel végzi a kiszállítást

Ilyenkor nincs a felektől független harmadik fél által kiállított igazolás. Ezért sokkal körültekintőbben kell eljárni.

•    A vevőnek rendelkeznie kell a szállító adataival, a fuvareszköz adataival, a szállítást végző személy (pl. sofőr) nyilatkozatával arról, hogy a vásárló cég nevében jogszerűen, felhatalmazás alapján jár el;
•    Érdemes a vevőt nyilatkoztatni, hogy ki fogja szállítani az árut az országból – egy adott időn belül (ez önmagában még nem elégséges!) és ott a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendezi a forgalmi adót;
•    A szállítást követően utólagos visszajelzés szükséges a vevőtől, hogy az előbbi nyilatkozatban foglaltak teljesítésre kerültek.
•    Érdemes megfelelő biztosítékot kérni. Ez történhet úgy, hogy a vevő letétbe helyezi a magyar áfa összeget, amit csak akkor kap vissza, ha a kiszállítást és a kinti raktározást hitelt érdemlően alátámasztó bizonylat megérkezik az eladóhoz. (Persze, ez fog működni, ha a vevő hajlandó a magyar áfa összegét ideiglenesen letétben hagyni – arról nem is beszélve, hogy a kivitelezés is pénzbe és többlet adminisztrációba kerül.)

3.    Eladó saját fuvareszközzel végzi a kiszállítást

Ilyenkor nehezebb igazolni a kiszállítás tényét és így a kockázat is nagyobb.
•    Szükséges a vevő nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az árut átvette és a forgalmi adót a saját tagállamában rendezi.
•    Fontos, hogy ez esetben a kiszállítás alapbizonylatai (menetlevél, üzemanyag-vásárlás, útdíjak, parkolási díjak, kiküldetési rendelvény, stb.) kétséget kizáróan alátámasszák, hogy a kiszállítás valóban megtörtént!

Mindezek mellett a kiszállítás bizonyítása elfogadható, ha az eladótól és vevőtől független (harmadik) fél kétséget kizáróan igazolja a kiszállítás tényét. Ilyen dokumentumok lehetnek:
•    a célország raktára által kibocsátott raktári átvételi elismervény, beraktározási okmány, amely tartalmazza a beraktározott termékeket fajta, mennyiség, érték és darabszám szerinti bontásban;
•    a célország szaktestülete által kibocsátott igazolás;
•    bankgarancia vagy akkreditív azon okmányok, amelyeket ilyen esetben a bank elfogad;
•    a célországban ügyvédi letétbe helyezésről szóló jegyzőkönyv vagy más igazolás;
•    más – megbízható harmadik személyektől származó – igazolás.


Tény, hogy az Európai Bíróság által hozott döntés (C146/05) megfogalmazza, hogy abban az esetben, ha a termék ténylegesen kiszállításra került, akkor az adómentesség nem vitatható el a dokumentumok hiányosságára hivatkozva, ha egyébként nincs egyértelmű és okszerű előírás a nemzeti jogban a dokumentumra és annak adattartalmára vonatkozóan.

Ennek ellenére a termékek, áruk külföldre történő kiszállításának megfelelő dokumentálása a minden vállalkozás saját érdeke és feladata.

A könyvelés alapvetően csak utólagosan, a bizonylatok feldolgozásánál találkozik a kiszállítás tényét igazoló dokumentumokkal, akkor is csak abban az esetben, ha azt megkapja.
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy e dokumentumok megléte vagy hiánya általában csak egy ellenőrzésnél derül ki. Ezek utólagos beszerzése igen nehézkes, gyakran lehetetlen feladat, ezért ezekre a dokumentumok meglétére folyamatosan figyelni kell.

Amennyiben a kiszállítás dokumentumait az adóellenőrzés nem találja elégségesnek vagy hitelt érdemlőnek, akkor vélelmezi, hogy adott árú nem hagyta el az országot, s azt a megfelelő áfával kellett volna kiszámlázni. Ilyen esetben az ellenőrzés az áfa összegét adóhiányként állapítja meg, ami után további 50 % adóbírság, illetve az eltelt idő függvényében késedelmi pótlék kerül kiszabásra.

Irodánk előzetesen is készséggel áll rendelkezésre a kiszállításhoz szolgáló dokumentumok áttekintésére, illetve egyéb általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdésekben.


Budapest, 2013. augusztus 02.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum Kft vezetője és tulajdonosa, Dr.Sallai Csilla, a könyvelő-könyvvizsgáló szakma hazai elismert vezetője, a Könyvvizsgáló Kamara Könyvelői Tagozatának elnök asszonya, a könyvelők ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...