Kedves Partnereink!
Az alábbiakban 2 csoportba foglaltuk a számla Áfa törvény szerinti kötelező adattartalmát:
Meglévő szabály:
Új szabály:
Továbbá a 2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (KATA, KIVA hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése alapján:
A fentieken kívüli meglévő szabályok:
„(2) A csomagolószer első belföldi forgalomba hozója a számlán – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles feltüntetni a számla tételeire hivatkozva:
a) amennyiben a csomagolószer termékdíj-kötelezettség az eladót terheli: „a csomagolószer termékdíj összege bruttó árból ..................... Ft”,
b) amennyiben a csomagolás részeként forgalomba hozott csomagolószer termékdíj-kötelezettség az eladót terheli: „a csomagolás termékdíj-kötelezettség az eladót terheli”, vagy
c) amennyiben a kötelezettség a vevőt terheli:
ca) „a csomagolószer termékdíj-kötelezettség a vevő eseti nyilatkozata alapján a vevőt terheli”, vagy
cb) „a csomagolószer termékdíj-kötelezettség a vevő …számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján a vevőt terheli”
szöveget.
(3) Nem kell a számlán záradékot feltüntetni csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése esetén.
(4) A reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozója a számlán „a reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból ..................... Ft” szövegű záradékot tünteti fel.”
Az új szabályok néhány helyen magyarázatra szorulnak.
A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)
2013-tól jelentősen kibővül az áfa bevallás a tételes, számlánkénti nyilatkozattétellel. Ez azt jelenti, hogy ha egy áfa bevallási időszakban ugyanazon partnerrel szemben keletkezett számlák (kimenő és bejövő számlák) áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, akkor annak bizonyos adatairól (partner adószáma, adóalap, áfa, számla sorszáma, teljesítés időpontja) tételes nyilatkozatot kell tenni az áfa bevallásban. Ezért bizonyos esetekben szükség van vevő adószámára is.
Tételes, számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettsége alá esik ha pl. egy számla 7.408 eFt +2.000 eFt áfa = 9.408 eFt értékben állít ki van fogad be egy számlát.
De a bevallásban fel kell tüntetni azt az esetet is, amikor pl. valaki havi áfa bevalló, és 3 db számlát állít ki X Kft-nek januárban, ami egyenként nem éri el a 2 mFt áfa tartalmat, de összességében már igen, és mind a 3 számla januári teljesítésű.
Például: (1.000eFt + 270eFt áfa) + (4.000 eFt + 1.080 eFt áfa) + (3.000 eFt + 810 eFt áfa) = 8.000 eFt + 2.160 eFt áfa
Ez a nyilatkozat tétel kizárólag a belföldi adóalany vevőkre és szállítókra vonatkozik. Tehát nem kell tételesen bevallani a külföldi vállalkozások, magánszemélyek, vagy adószámmal nem rendelkező egyéb szervezetek részére kiállított, vagy tőlük befogadott számlákat. A külföldiek tekintetében a bejövő
A belföldön nem letelepedett („csak” áfa regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező. Azonban a bejövő számlák esetében – a feltételek fennállásakor – valamennyi belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra vonatkozik a jelentési kötelezettség, függetlenül attól, hogy belföldön letelepedett-e.
A fentiekből látható, hogy – mivel az áfa bevallási időszak vállalkozásonként, sőt éven belül is változhat – előre nem lehet meghatározni, hogy egy áfa bevallási időszakban mekkora áfa tartalmú számlát fogunk kiállítani egy adott vevőnek. A bejövő számlák összege talán még könnyebben tervezhető, de a kimenő számláké kevésbé. A hiánytalan bevallás kockázatának elkerülése érdekében érdemes minden értékesítéskor feltüntetni a vevő adószámát, ahol bármilyen esélye fenn áll a 2 mFt értékű áfa össze elérésére akár egy negyedéven/éven belül.
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta. Ezt csak az olyan számlán kell feltüntetni, amelynek a teljesítés időpontja abban az időszakban van, amelyre az áfát pénzforgalmi szemléletben állapítja meg. Ha egy adott ügyletre nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás (pl. zárt végű lízing, részletre vétel, Európai Közösség egy másik tagállamába történő termékértékesítés), akkor az ilyen ügyletről kibocsátott számlán nem kell a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni akkor sem, ha az a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesül.
Az „önszámlázás” kifejezés
Az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.
A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany (eladó) helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany (vevő) is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva. Ez vonatkozik a belföldi és külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany helyett kiállított számlákra is.
A „Kisadózó” kifejezés
A kisadózó vállalkozás az éves bevallásban adatot szolgáltat azon adóalanyok adatairól (nevéről, címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről), amelytől megszerzett bevétel a naptári évben az 1 millió forintit meghaladja. A „kisadózó” vállalkozó által kiállított számlát a számla befogadója is elkülönülten kezeli.
Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven, hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni.
Pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések:
• „fordított adózás” esetén „Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”,
• „pénzforgalmi elszámolás” esetén „Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”,
• „önszámlázás” esetén pedig „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”.
Amennyiben bármi kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
Budapest, 2013. január 07.
Tisztelettel:
Tusnádi Márta
Könyvvizsgáló, adótanácsadó
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
"Lassan közeledik az év vége, ilyenkor mindig számba vesszük az eredményeinket, készülünk az év végi ünnepekre és lelkesen tervezgetjük a jövő évet. A Magnolia Day Spa csapata nevében ezúton ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...