Kedves Partnereink!
A felmentvény a társaság jognyilatkozata arról, hogy a vezető tisztségviselő az értékelt időszakban a munkáját a társaság érdekeinek az elsődlegességét szem előtt tartva végezte.
A felmentvény valójában egy igazolás a vezető tisztségviselő számára arról, hogy tevékenységét törvényesen és a társaság érdekeinek megfelelően folytatta. A felmentvény jelentősége az, hogy garanciát jelent a vezető tisztségviselő számára, hogy ugyanazon tényállás alapján, mint ami alapján a felmentvényt megkapta, nem lehet őt felelősségre vonni.
A Gt. előírásai szerint a felmentvény alkalmazására csak akkor kerülhetett sor, ha a létesítő okirat tartalmazta ezt a lehetőséget. Az új Ptk. szerint a jövőben akkor is lehet felmentvényt adni, ha erről külön nem szól az adott társaság létesítő okirata.
A Gt. előírásai szerint felmentvény megadására csupán évente kerülhetett sor és az a vezető tisztségviselő előző üzleti évben végzett munkájának az értékelésére vonatkozott. A jogalkotó bizonyára a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásáról szóló legfőbb szerv üléséhez kapcsolta a felmentvény megadásának a lehetőségét. Az esetek többségében ez nyilván így is volt célszerű.
Az új Ptk. azonban lehetőséget biztosít az év közbeni vagy évente több alkalommal történő felmentvény kiadására. Így az új Ptk alatt lévő társágoknál már lehetősége van a legfőbb szervnek (taggyűlés) az ügyvezetés számára felmentvényt adni akkor is, ha:
A felmentvényt meg lehet úgy fogalmazni, hogy a teljes ügyvezetői tevékenységre vonatkozzon, de úgy is, hogy csak egy-egy területre, valamely döntési körre vonatkozzon. Ebből következően a felmentvény alá vonandó kérdések körét, terjedelmét a legfőbb szerv szabja meg.
A felmentvény az új Ptk-ban - továbbra is - csak a tulajdonosok kártérítési követelései ellen védi meg a vezető tisztségviselőket, viszont az ún. harmadik felek igényeivel szemben nem. Felmentvényük ellenére a tulajdonossal szemben is felelniük kell azonban azoknak, akikről kiderül, hogy valamilyen információt eltitkoltak.
A felmentvény megadásáról a társaság legfőbb szerve nyilván az akkor ismert információk birtokában dönt. Ha utóbb kiderül, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak, a társaság kérheti a bíróságot, hatálytalanítsa az ő korábbi jognyilatkozatát.
Fontos, tehát, hogy a felmentvényt taggyűlés (aki anno meghozta a jognyilatkozatot) nem vonhatja vissza, hanem azt csak jogerős bírósági ítélet hatálytalaníthatja. Ha a felmentvény a bíróság jogerős ítélete folytán hatálytalanná vált, akkor nyílik csak meg a társaság számára a vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindításának a lehetősége (bár jogilag e két lépés egy eljárásba is vonható).
Annak érdekében, hogy egy ilyen jognyilatkozatnál később ne forduljanak elő formai szabálytalanságok, mindenképpen a társaság jogi képviselőjének hathatós közreműködése szükséges.
Irodánk szoros munkakapcsolatban és stratégiai partnerségben áll gazdasági jogban jártas ügyvédi irodákkal, akik a fenti kérdések hathatós megoldásában is segítséget tudnak nyújtani.
Budapest, 2014. május 13.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
20 éve dolgozom Dr.Sallai Csillával és a cégével, az alábbi tapasztalataimról tudok röviden beszámolni, a Stallum Kft-t az alábbiakban tudnám röviden jellemezni.
Sallai Csilla varázslatos személyisége és ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...