Mit jelent, hogy „megszűnnek a vagyonosodási vizsgálatok”?
Ez csak egy nagyon felszínes – szinte bulvársajtó szintű – hír volt, mert a valóság ennél sokkal árnyaltabb!
A 2016. január 1-től bevezetett változás lényege abban áll, hogy egy normál ellenőrzésben vagyongyarapodási, életviteli kiadások miatti becslést már nem alkalmazhat az adóhatóság csak abban az esetben, ha meghatározott esetben az adózóval szemben bűntető eljárás indult. A meghatározott esetek alatt az Art.-nak a Btk-ra való hivatkozását kell érteni. (Art = Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény; Btk = Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény)
Ennek alapján: XXXVI fejezet - A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
XXXVIII fejezet - A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
XXXIX fejezet - A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK
XL fejezet - PÉNZMOSÁS
XLI fejezet - A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
A törvényváltozás indoklása szerint is „csak” a fenti bűncselekményeknél van helye vagyonosodási vizsgálatnak. (Könyvelőként sem árt tisztában lenni a fenti bűncselekmények terminológiájával, illetve szankcióival – bár minden könyvelő abban reménykedik, hogy ügyfelével kapcsolatosan soha sem kell megismerkednie a fogalmakkal.)
Fontos azonban látni, hogy sok dolog változatlanul él!
Ezek után jogos a kérdés, hogy akkor mi változott?
A változás lényege, hogy az adóhatóság már nem alkalmazhat becslést a magánszemélyek adóellenőrzésében azzal az indokkal, hogy az adózó bevallott jövedelme nincs arányban az életvitelére fordított kiadásaival vagy vagyonának gyarapodásával.
De
A témával kapcsolatban ajánlom dr. Szabó Tibor, ügyvéd, adószakértőnek az Önadózó c. újság 2016/06 számában megjelent – Vagyonos vizsgálatok – lesznek-e még? című – cikkét, illetve abban megfogalmazott, a bevételek eltitkolásával kapcsolatos figyelemfelhívását.
„Az ilyen ügyekben alkalmazott legsúlyosabb szabály is változatlan – ezt sem helyezte hatályon kívül a jogalkotó: ha az adóhatóság bevétel-eltitkolást állapít meg, az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a (Art. 170.§/1/). És még csak nem is az egyre csökkenő kulcsú személyi jövedelemadó lesz a legnagyobb bírságalap, hanem az Szja törvény szerinti egyéb jövedelem utána fizetendő 27 %-os egészségügyi hozzájárulás.”
A számviteli és adózási szakemberek rendszeresen igyekeznek ügyfeleiknek világossá tenni a változások lényegét, illetve felhívni a figyelmet a kockázatokra. De mindennek ellenére a teljes gazdálkodásért, illetve – ha ilyen előfordul, akkor – a jogszabályi kereteken kívüli ügyletekért az adózók a felelősek.
Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...
Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere
A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...